Lezsák Sándor: csonka iskola az, amelyik nem nevel
Ez a száz esztendős iskola azt üzeni nekünk, hogy a legfontosabb a nevelő ember, a pedagógus, mert csonka iskola az, amelyik nem nevel – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vasárnap a Kiskunhalashoz tartozó egykori kígyós-gárgyáni iskola centenáriumi ünnepségén. Ebben az iskolában tanított az egykori iskolarádióból és az iskolatelevízióból országos ismertségre szert tett Benedek István.
Nem iskola az, amelyik csak oktat – hangsúlyozta Lezsák Sándor az 1913-ban alapított, egykor Kígyós Puszta I. számú általános iskolának nevezett intézmény udvarán tartott megemlékezésen, amelyen az 1998-ban végleg bezárt intézmény egykori diákjai és pedagógusai vettek részt.
Az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy egy kis iskola nem lehet színvonalas. Emlékeztetett arra, hogy a kígyósi iskolában, ahol az alsó és a felső tagozatos diákokat is összevontan tanították, képesek voltak olyan oktatási eszközöket készíteni, amelyek segítettek a tananyag elsajátításában a diákoknak.
Kell a számítógép, de kell a nevelő ember, mert minden gyermekben van tehetség, minden gyerekben van képesség – fogalmazott a politikus.
Lezsák Sándor visszaemlékezett az 1970-es évekre, amikor még a Lakitelek melletti Szikra összevont iskolájában tanított, ahol hallgatták a kígyósi iskolában tanító Benedek István és felesége, Ilona néni "magnós rejtelmeit", majd szurkoltak az iskolarádió Nyitnikék című műsorában.
Lezsák Sándor felidézte az 1970-es éveket, amikor sorra bezárták a külterületi iskolákat, és lakótelepekre kényszerítették az embereket. A Lakiteleki Népfőiskola alapítója szerint a mindenkori kormányok felelőssége, hogy döntéseinek milyen lesz 10-15 év múlva a következménye.
Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert idézte, aki szerint az iskola akkor van jó helyen, ha a gyerek gyalog is el tud menni oda.
Benedek Istvánné, aki 1955-ben került a Kígyós pusztai általános iskolába, ahol nyugdíjazásáig tanított férjével együtt, a centenáriumi ünnepet megnyitó beszédében kiemelte: nem az a fontos, hogy hol épül fel egy iskola, falun, városon vagy a pusztában, hanem az, hogy kik tanítanak ott és mit tanítanak ott.
A megemlékezésen a közösségi házként funkcionáló egykori intézmény falán felavatták az egykori népszerű tanító, Benedek István emléktábláját.
A tanyai általános iskolát 1913-ban alapították, egy kígyósi gazda által adományozott telken, a közeli tanyákon élő emberek adományából épült. A környék "tanító bácsija", Benedek István 1951-ben került az iskolához, ahol feleségével 1992-ig tanított. Benedek István 1997-ben halt meg, a Kígyós pusztai iskolát, óvodát és a napközit 1998-ban végleg bezárták. Az intézmény ma a 16 kilométerre lévő kiskunmajsai művelődési központhoz tartozik.
(forrás: MTI)
Nem iskola az, amelyik csak oktat – hangsúlyozta Lezsák Sándor az 1913-ban alapított, egykor Kígyós Puszta I. számú általános iskolának nevezett intézmény udvarán tartott megemlékezésen, amelyen az 1998-ban végleg bezárt intézmény egykori diákjai és pedagógusai vettek részt.Az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy egy kis iskola nem lehet színvonalas. Emlékeztetett arra, hogy a kígyósi iskolában, ahol az alsó és a felső tagozatos diákokat is összevontan tanították, képesek voltak olyan oktatási eszközöket készíteni, amelyek segítettek a tananyag elsajátításában a diákoknak.
Kell a számítógép, de kell a nevelő ember, mert minden gyermekben van tehetség, minden gyerekben van képesség – fogalmazott a politikus.
Lezsák Sándor visszaemlékezett az 1970-es évekre, amikor még a Lakitelek melletti Szikra összevont iskolájában tanított, ahol hallgatták a kígyósi iskolában tanító Benedek István és felesége, Ilona néni "magnós rejtelmeit", majd szurkoltak az iskolarádió Nyitnikék című műsorában.
Lezsák Sándor felidézte az 1970-es éveket, amikor sorra bezárták a külterületi iskolákat, és lakótelepekre kényszerítették az embereket. A Lakiteleki Népfőiskola alapítója szerint a mindenkori kormányok felelőssége, hogy döntéseinek milyen lesz 10-15 év múlva a következménye.
Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert idézte, aki szerint az iskola akkor van jó helyen, ha a gyerek gyalog is el tud menni oda.
Benedek Istvánné, aki 1955-ben került a Kígyós pusztai általános iskolába, ahol nyugdíjazásáig tanított férjével együtt, a centenáriumi ünnepet megnyitó beszédében kiemelte: nem az a fontos, hogy hol épül fel egy iskola, falun, városon vagy a pusztában, hanem az, hogy kik tanítanak ott és mit tanítanak ott.
A megemlékezésen a közösségi házként funkcionáló egykori intézmény falán felavatták az egykori népszerű tanító, Benedek István emléktábláját.
A tanyai általános iskolát 1913-ban alapították, egy kígyósi gazda által adományozott telken, a közeli tanyákon élő emberek adományából épült. A környék "tanító bácsija", Benedek István 1951-ben került az iskolához, ahol feleségével 1992-ig tanított. Benedek István 1997-ben halt meg, a Kígyós pusztai iskolát, óvodát és a napközit 1998-ban végleg bezárták. Az intézmény ma a 16 kilométerre lévő kiskunmajsai művelődési központhoz tartozik.
(forrás: MTI)
Hozzászólások