Miskolcon állandó otthonra talált a Kövesi-gyűjtemény
Miskolcon talált végleges otthonra Kövesi István ötven évig titokban tartott festménygyűjteménye, amelyet a a Magyar Nemzeti Bank az értéktár program keretében 795 millió forintért vásárolt meg, és mint letétet a város Herman Ottó Múzeumában helyezi majd el.
A neves magyar festők alkotásaiból álló 115 festményt tartalmazó gyűjtemény keddtől a Miskolci Galériában látható.
A Remekművek Aba-Nováktól Zifferig című kiállítás megnyitóján Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár program vezetője azt mondta: a program egyik fő célja, hogy ilyen gyűjteményeket egyben megőrizzen az utókornak.
Miskolc önkormányzata, a polgármester az első szóra beleegyezett, hogy a város és múzeuma adjon helyet a gyűjteménynek - tette hozzá, megjegyezve: azért került Miskolcra a gyűjtemény, mert az országnak ezen tájéka "nem olyan jól ellátott különböző látványosságokkal, a kultúra adományaival, mint a nyugati vagy a középső országrész".
Külön megköszönte azt, hogy a kiállítás megnyitóján a hazai zsidóság vezetői is jelen voltak, mert - mint mondta - ez szimbolizálja azt a koherenciát, amely "a magyar zsidóságot és a magyarságot összefűzi".
Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) Miskolc polgármestere arról szólt, hogy művészettörténészek szerint páratlan művészeti anyag került Miskolcra. Mint mondta: a második világháborút követően virágzik a képzőművészet Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum páratlan gyűjteménye mellé most egy olyan kollekció kerül, amely tovább gazdagítja a várost.
A múzeum törzsanyaga mintegy 17 ezer műkincset számlál és folyamatosan gyarapodik, a Kövesi-gyűjteménnyel pedig egy olyan, a magyar festészet történetét átfogó állandó kiállításnak ad otthont Miskolc, amely a Magyar Nemzeti Galéria után a legjelentősebb.
Ma, a magyar vidék nemzeti galériája Miskolcon van - szögezte le, megjegyezve: Miskolc elkötelezettsége a művészeti értékek őrzése, gondozása, Kövesi István hagyatéka méltó helyre került.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: egy ilyen gyűjtemény megállná a helyét Európa számos városában, akár Párizsban, akár Londonban. Ez egy nagyon értékes, kortörténeti jelentőségű gyűjtemény, amely egészen különleges körülmények között jött létre, állt össze, ez a gyűjtemény a nemzeti vagyon része, mindnyájunké, zsidóké nem zsidóké - hangoztatta.
Az egykori újlipótvárosi mészáros, Kövesi István műgyűjteménye a magyar festészet történetének csaknem száz évét öleli át. A legkorábbi darab az 1870-es évekből való, a legkésőbbi 1976-ban, Kövesi halála előtt öt évvel készült. A kollekcióban Aba-Novák Vilmos, Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre, Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Czóbel Béla, Egry József, Kassák Lajos, Mednyánszky László, Perlmutter Izsák, Rippl-Rónai József, Scheiber Hugó, Szőnyi István, Vaszary János festményei egyaránt megtalálhatók.
Kövesi István 1911-ben Vácrátóton zsidó családban született, származása miatt a holokauszt borzalmait ő is végigszenvedte, megjárta a mauthauseni koncentrációs tábort. Egy zsidó hentestől vette át a Budapesti Izraelita Hitközség újlipótvárosi kóser húsboltjának vezetését, az 1960-as évektől kezdve vásárolt festményeket. Szakmai berkekben évtizedeken keresztül szóbeszéd tárgya volt, hogy a fővárosban valahol létezik egy páratlan értékű magángyűjtemény.
Bár időnként rangos tárlatokon egy-egy jelentős alkotást bemutattak a kollekcióból, azokat titok övezte, még tulajdonosuk neve sem volt ismert egészen a közelmúltig.
A Magyar Nemzeti Bank által megvásárolt, 115 darabból álló kollekció egy szubjektív gyűjtői tevékenység eredménye.
A titkos gyűjteményt először 2013-ban a budapesti Kieselbach Galéria, ezt követően a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum mutatta be.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarországnak, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.
MTI
A neves magyar festők alkotásaiból álló 115 festményt tartalmazó gyűjtemény keddtől a Miskolci Galériában látható.
A Remekművek Aba-Nováktól Zifferig című kiállítás megnyitóján Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár program vezetője azt mondta: a program egyik fő célja, hogy ilyen gyűjteményeket egyben megőrizzen az utókornak.
Miskolc önkormányzata, a polgármester az első szóra beleegyezett, hogy a város és múzeuma adjon helyet a gyűjteménynek - tette hozzá, megjegyezve: azért került Miskolcra a gyűjtemény, mert az országnak ezen tájéka "nem olyan jól ellátott különböző látványosságokkal, a kultúra adományaival, mint a nyugati vagy a középső országrész".
Külön megköszönte azt, hogy a kiállítás megnyitóján a hazai zsidóság vezetői is jelen voltak, mert - mint mondta - ez szimbolizálja azt a koherenciát, amely "a magyar zsidóságot és a magyarságot összefűzi".
Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) Miskolc polgármestere arról szólt, hogy művészettörténészek szerint páratlan művészeti anyag került Miskolcra. Mint mondta: a második világháborút követően virágzik a képzőművészet Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum páratlan gyűjteménye mellé most egy olyan kollekció kerül, amely tovább gazdagítja a várost.
A múzeum törzsanyaga mintegy 17 ezer műkincset számlál és folyamatosan gyarapodik, a Kövesi-gyűjteménnyel pedig egy olyan, a magyar festészet történetét átfogó állandó kiállításnak ad otthont Miskolc, amely a Magyar Nemzeti Galéria után a legjelentősebb.
Ma, a magyar vidék nemzeti galériája Miskolcon van - szögezte le, megjegyezve: Miskolc elkötelezettsége a művészeti értékek őrzése, gondozása, Kövesi István hagyatéka méltó helyre került.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: egy ilyen gyűjtemény megállná a helyét Európa számos városában, akár Párizsban, akár Londonban. Ez egy nagyon értékes, kortörténeti jelentőségű gyűjtemény, amely egészen különleges körülmények között jött létre, állt össze, ez a gyűjtemény a nemzeti vagyon része, mindnyájunké, zsidóké nem zsidóké - hangoztatta.
Az egykori újlipótvárosi mészáros, Kövesi István műgyűjteménye a magyar festészet történetének csaknem száz évét öleli át. A legkorábbi darab az 1870-es évekből való, a legkésőbbi 1976-ban, Kövesi halála előtt öt évvel készült. A kollekcióban Aba-Novák Vilmos, Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre, Berény Róbert, Bortnyik Sándor, Czóbel Béla, Egry József, Kassák Lajos, Mednyánszky László, Perlmutter Izsák, Rippl-Rónai József, Scheiber Hugó, Szőnyi István, Vaszary János festményei egyaránt megtalálhatók.
Kövesi István 1911-ben Vácrátóton zsidó családban született, származása miatt a holokauszt borzalmait ő is végigszenvedte, megjárta a mauthauseni koncentrációs tábort. Egy zsidó hentestől vette át a Budapesti Izraelita Hitközség újlipótvárosi kóser húsboltjának vezetését, az 1960-as évektől kezdve vásárolt festményeket. Szakmai berkekben évtizedeken keresztül szóbeszéd tárgya volt, hogy a fővárosban valahol létezik egy páratlan értékű magángyűjtemény.
Bár időnként rangos tárlatokon egy-egy jelentős alkotást bemutattak a kollekcióból, azokat titok övezte, még tulajdonosuk neve sem volt ismert egészen a közelmúltig.
A Magyar Nemzeti Bank által megvásárolt, 115 darabból álló kollekció egy szubjektív gyűjtői tevékenység eredménye.
A titkos gyűjteményt először 2013-ban a budapesti Kieselbach Galéria, ezt követően a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum mutatta be.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarországnak, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.
MTI
Hozzászólások