Molnár Mátyás múzeumalapítóra emlékeznek Vaján
Konferencián emlékeznek a Vay Ádám Múzeum alapítójára, Molnár Mátyásra, születésének 90. évfordulója alkalmából Vaján szeptember 26-án, csütörtökön és 27-én, pénteken.
Molnár Sándor - a múzeumalapító fia, aki 1993-tól a vajai múzeum vezetője - elmondta az MTI-nek: pedagógus, népművelő édesapja nagy szerepet vállalt abban, hogy 1964-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros 17. században épült, késő reneszánszkori kastélyában megnyílt a közgyűjteményi intézmény. A múzeumalapítást a település II.
Első látogatása idén, 1703. nyarán arról tárgyalt ott Vay Lászlóval, hogy a nemesség csatlakozzon a szabadságharchoz, amelynek zászlóit 1703. május 21-én a Vajához közeli Tarpán, illetve a ma Ukrajnában található Beregszászon és Mezőváriban bontották ki a kurucok. Másodszor pedig 1711 telén a császár küldöttével, Pálffy János tábornokkal tanácskozott a kastélyban a lehetséges békekötésről, amit visszautasított.
Molnár Sándor tájékoztatása szerint a Vay Ádám Múzeum, amely 2012. december 30-tól a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézménye, működésének közel 50 éve alatt a Rákóczi-kutatás vidéki bázisává vált. A történészek, kutatók szerint kiemelkedő jelentőségű az intézmény, valamint baráti körének, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága által közösen megjelentetett Fólia Rákócziana elnevezésű sorozat, amelyben forrásértékű dokumentumok kerülnek publikálásra. Így például Rákóczi 1725-1727 közötti levelezése, a szabadságharc postájának iratai, a fegyveresítés és a hadbíróság dokumentumai vagy várvédői szabályzatok.
Az intézményben 1969-ben avatták fel Vay Ádám szobrát, amellyel megkezdődött egy különös szoborgaléria létrehozása, amely egyedülálló emléket állít az 1703-1711 közötti Rákóczi-szabadságharc hős személyiségeinek.
Korábban, 1965-ben alkotóotthon hoztak létre az intézmény keretein belül, s a kortárs képzőművészek gyűjteménye ma már több, mint 1100 alkotást számlál a múzeumban. Az 1994-es évben pedig művésztelep is létesült, amely a határokon túl élő magyar művészeknek teremt alkotási és bemutatkozási lehetőséget.
A kétnapos konferencián Molnár Mátyás (1923-1982) munkásságának méltatása és ismertetése mellett előadás hangzik el a Vay Ádám Múzeum hagyományőrző szerepének további erősítéséről is.
(forrás: MTI)
Molnár Sándor - a múzeumalapító fia, aki 1993-tól a vajai múzeum vezetője - elmondta az MTI-nek: pedagógus, népművelő édesapja nagy szerepet vállalt abban, hogy 1964-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros 17. században épült, késő reneszánszkori kastélyában megnyílt a közgyűjteményi intézmény. A múzeumalapítást a település II. Rákóczi Ferenchez kötődő történelmi múltja motiválta. A fejedelem kétszer is járt Vaján, a kastélyban, ahol az általa vezetett szabadságharc kiemelkedő személyisége Vay Ádám, udvari főkapitánya 1657. május 14-én született.
Első látogatása idén, 1703. nyarán arról tárgyalt ott Vay Lászlóval, hogy a nemesség csatlakozzon a szabadságharchoz, amelynek zászlóit 1703. május 21-én a Vajához közeli Tarpán, illetve a ma Ukrajnában található Beregszászon és Mezőváriban bontották ki a kurucok. Másodszor pedig 1711 telén a császár küldöttével, Pálffy János tábornokkal tanácskozott a kastélyban a lehetséges békekötésről, amit visszautasított.
Molnár Sándor tájékoztatása szerint a Vay Ádám Múzeum, amely 2012. december 30-tól a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézménye, működésének közel 50 éve alatt a Rákóczi-kutatás vidéki bázisává vált. A történészek, kutatók szerint kiemelkedő jelentőségű az intézmény, valamint baráti körének, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága által közösen megjelentetett Fólia Rákócziana elnevezésű sorozat, amelyben forrásértékű dokumentumok kerülnek publikálásra. Így például Rákóczi 1725-1727 közötti levelezése, a szabadságharc postájának iratai, a fegyveresítés és a hadbíróság dokumentumai vagy várvédői szabályzatok.
Az intézményben 1969-ben avatták fel Vay Ádám szobrát, amellyel megkezdődött egy különös szoborgaléria létrehozása, amely egyedülálló emléket állít az 1703-1711 közötti Rákóczi-szabadságharc hős személyiségeinek.
Korábban, 1965-ben alkotóotthon hoztak létre az intézmény keretein belül, s a kortárs képzőművészek gyűjteménye ma már több, mint 1100 alkotást számlál a múzeumban. Az 1994-es évben pedig művésztelep is létesült, amely a határokon túl élő magyar művészeknek teremt alkotási és bemutatkozási lehetőséget.
A kétnapos konferencián Molnár Mátyás (1923-1982) munkásságának méltatása és ismertetése mellett előadás hangzik el a Vay Ádám Múzeum hagyományőrző szerepének további erősítéséről is.
(forrás: MTI)
Hozzászólások