Orosz Adél 75 éves
Minden idők egyik legkiválóbb magyar príma balerináját köszönthetjük 75. születésnapja alkalmából.
Bár egy hölgy korát nem illik emlegetni, mégis jó egy évforduló jó alkalmat nyújt ünneplésre és egy pálya megismertetésére. A magyar balettművészet kiválóságáról Keveházi Gábor úgy nyilatkozott, hogy "Ha van abszolút príma balerina, akkor az Orosz Adél." A Magyar Állami Operaház egykori vezető szólistája az operaház balettiskolájában, majd az Állami Balettintézetben kezdte tanulmányait, amelyet a leningrádi balettben, a híres Kirov Színházban folytatott. Foglalkozására nézve volt magántáncos, a Táncművészeti Főiskola balettmestere, az Operaház balettigazgatója, sőt a nyolcvanas évek közepén még országgyűlési képviselő is.
Mestereinek Nádasi Ferencet, Harangozó Gyulát, Mák Magdát, Roboz Ágnest és Hamari Irént tartja. Koreográfusai közül Harangozó Gyulást és Seregi Lászlót emeli ki. Utóbbinak köszönheti két kedvenc szerepét, Flaviát Hacsaturján Spartacusában és a Királykisasszonyt Bartók Fából faragott királyfi című művében. Főbb szerepeiben számos alkalommal a tragikus sorsú évfolyamtársával, Róna Viktorral lépett fel (a képen). Táncfilmekben is szerepet kapott, "Az életbe táncoltatott lányban" (zeneszerző Vujicsics Tihamér), amely az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon a Kép- és Hangtechnikai Főbizottság nagydíját hozta el, és a színpadról is ismert "A fából faragott királyfi" című Bartók táncjátékban Férje klarinétművész, gyermekei Adél és Béla.
A virtuóz technikájú, sokoldalú balerina a balettirodalom szinte minden jelentős szerepét eltáncolta itthon és vendégművészként a világ számos színpadán. Diótörő, A hattyúk tava, Csipkerózsika, A bahcsiszeráji szökőkút, A rosszul őrzött lány, Giselle, A rózsa lelke). Az Operaház örökös tagja díjai között Kossuth-díj, Liszt Ferenc-díj, kiváló és érdemes művészi cím, az Operaház mesterművésze cím, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, a finn Fehér Rózsa Lovagrend egyaránt megtalálható, de beválasztották a Halhatatlanok Társaságába is, és 2010-ben életmű díjjal tüntették ki. Az aktív tánctól kívánságának megfelelően pályája csúcsán, 1981-ben búcsúzott. Hazánkban ő volt ez első balettművész, akit balettigazgatónak neveztek ki. Lábnyomát az Operaház előtt a flaszter őrzi.
Bár egy hölgy korát nem illik emlegetni, mégis jó egy évforduló jó alkalmat nyújt ünneplésre és egy pálya megismertetésére. A magyar balettművészet kiválóságáról Keveházi Gábor úgy nyilatkozott, hogy "Ha van abszolút príma balerina, akkor az Orosz Adél." A Magyar Állami Operaház egykori vezető szólistája az operaház balettiskolájában, majd az Állami Balettintézetben kezdte tanulmányait, amelyet a leningrádi balettben, a híres Kirov Színházban folytatott. Foglalkozására nézve volt magántáncos, a Táncművészeti Főiskola balettmestere, az Operaház balettigazgatója, sőt a nyolcvanas évek közepén még országgyűlési képviselő is.Mestereinek Nádasi Ferencet, Harangozó Gyulát, Mák Magdát, Roboz Ágnest és Hamari Irént tartja. Koreográfusai közül Harangozó Gyulást és Seregi Lászlót emeli ki. Utóbbinak köszönheti két kedvenc szerepét, Flaviát Hacsaturján Spartacusában és a Királykisasszonyt Bartók Fából faragott királyfi című művében. Főbb szerepeiben számos alkalommal a tragikus sorsú évfolyamtársával, Róna Viktorral lépett fel (a képen). Táncfilmekben is szerepet kapott, "Az életbe táncoltatott lányban" (zeneszerző Vujicsics Tihamér), amely az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon a Kép- és Hangtechnikai Főbizottság nagydíját hozta el, és a színpadról is ismert "A fából faragott királyfi" című Bartók táncjátékban Férje klarinétművész, gyermekei Adél és Béla.
A virtuóz technikájú, sokoldalú balerina a balettirodalom szinte minden jelentős szerepét eltáncolta itthon és vendégművészként a világ számos színpadán. Diótörő, A hattyúk tava, Csipkerózsika, A bahcsiszeráji szökőkút, A rosszul őrzött lány, Giselle, A rózsa lelke). Az Operaház örökös tagja díjai között Kossuth-díj, Liszt Ferenc-díj, kiváló és érdemes művészi cím, az Operaház mesterművésze cím, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, a finn Fehér Rózsa Lovagrend egyaránt megtalálható, de beválasztották a Halhatatlanok Társaságába is, és 2010-ben életmű díjjal tüntették ki. Az aktív tánctól kívánságának megfelelően pályája csúcsán, 1981-ben búcsúzott. Hazánkban ő volt ez első balettművész, akit balettigazgatónak neveztek ki. Lábnyomát az Operaház előtt a flaszter őrzi.
Hozzászólások