Újra nyit az Erkel Színház
Hat év felújítási munkái után immár hivatalosan is megnyílik az Erkel Színház. Az "Erkel Feszt - A Nagy Nyitány" november 7-én indul, a névadó Erkel Ferenc születésének évfordulóján.
A négy napos programözön felvonultatni kívánja a műfajok sokszínűségét, amelynek helyet ad a felújított színház. A nyitógálán kívül lesz opera, premier, táncest, könnyűzenei koncert, balett, néptánc, film, kiállítás, könyvbemutató, felolvasószínház és az intézmény történetében először szabadtéri zenei események is, a Classic Club Singers műsorát bárki, aki arra jár, élvezheti. A megnyitást ünneplő hétvégi beltéri programok a színpadon kívül az aulában, a büfében is zajlanak.
Az esti nyitógálán Erkel Himnuszának eredeti változata, majd operáinak leghíresebb áriái csendülnek fel. Zenei ritkasággal is készült a színház: Erkel "Magyar Cantate" című, ritkán játszott művét is műsorra tűzték a különleges alkalomra. A nyitóest műsorának egyik programja M. Tóth Géza "Az operajátszás története" című filmje. A közel kétszáz alkotó közös munkájában a történeti visszatekintésen kívül a mai opera énekesei, zenekara, kórusa, a tervezők és a műszaki személyzet is szerepel.
A második napon Ákos "Karcolatok" című koncertjével indul a könnyűzenei programok sora.
November 9-én pedig kettős premier kerül bemutatásra: Bartók: A kékszakállú herceg vára és a Mario és a varázsló kerül bemutatásra, mindkettő főszerepét Bretz Gábor énekli. Mindkét mű rendezője Galambos Péter, jelmeztervezője Kárpáti Enikő, karmestere pedig Héja Domonkos.
Idén először nevezik november 7-én a Magyar Opera Napjának. 1810-ben ezen a napon született Gyulán Erkel Ferenc, zeneszerző, a Himnusz megzenésítője, karmester, zongoraművész, zenepedagógus és sakknagymester.
Az épületet, a Népoperát 1911-ben adták át. Tervezése Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza nevéhez fűződik. Rövid idő alatt, mindössze kilenc hónap alatt készült el. Kezdetben 3167, majd 2400 férőhellyel rendelkezett. 2007-ben zárták be. A felújítás során igyekeztek az operajátszás különleges feltételeit maximálisan szem előtt tartani. Különösen fontos volt az akusztikai adottságok megtartása. A közönség számára kevésbé látható területeken, a színfalak között történtek a legnagyobb átalakítások. A műszaki berendezés, a gépészet pedig már a XXI. század követelményei szerint újult meg, így például a nézőtér teljesen új szellőző berendezést kapott. A széksorok kényelmesebb átalakítása a befogadható nézőszám csökkenését eredményezte 1935-ről 1819-re. Így is az Erkel Színház nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű színháza ebben a műfajban. Növekedtek a közösségi terek is. Új a mennyezet festés is, a harlekin-minta utal az épület funkciójára. A homlokzat grafikai megoldására, festésére hamarosan hallgatói ötletpályázatot ír ki az Opera egyetemisták számára.
www.opera.hu
A négy napos programözön felvonultatni kívánja a műfajok sokszínűségét, amelynek helyet ad a felújított színház. A nyitógálán kívül lesz opera, premier, táncest, könnyűzenei koncert, balett, néptánc, film, kiállítás, könyvbemutató, felolvasószínház és az intézmény történetében először szabadtéri zenei események is, a Classic Club Singers műsorát bárki, aki arra jár, élvezheti. A megnyitást ünneplő hétvégi beltéri programok a színpadon kívül az aulában, a büfében is zajlanak.
Az esti nyitógálán Erkel Himnuszának eredeti változata, majd operáinak leghíresebb áriái csendülnek fel. Zenei ritkasággal is készült a színház: Erkel "Magyar Cantate" című, ritkán játszott művét is műsorra tűzték a különleges alkalomra. A nyitóest műsorának egyik programja M. Tóth Géza "Az operajátszás története" című filmje. A közel kétszáz alkotó közös munkájában a történeti visszatekintésen kívül a mai opera énekesei, zenekara, kórusa, a tervezők és a műszaki személyzet is szerepel.A második napon Ákos "Karcolatok" című koncertjével indul a könnyűzenei programok sora.
November 9-én pedig kettős premier kerül bemutatásra: Bartók: A kékszakállú herceg vára és a Mario és a varázsló kerül bemutatásra, mindkettő főszerepét Bretz Gábor énekli. Mindkét mű rendezője Galambos Péter, jelmeztervezője Kárpáti Enikő, karmestere pedig Héja Domonkos.
Idén először nevezik november 7-én a Magyar Opera Napjának. 1810-ben ezen a napon született Gyulán Erkel Ferenc, zeneszerző, a Himnusz megzenésítője, karmester, zongoraművész, zenepedagógus és sakknagymester.
Az épületet, a Népoperát 1911-ben adták át. Tervezése Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza nevéhez fűződik. Rövid idő alatt, mindössze kilenc hónap alatt készült el. Kezdetben 3167, majd 2400 férőhellyel rendelkezett. 2007-ben zárták be. A felújítás során igyekeztek az operajátszás különleges feltételeit maximálisan szem előtt tartani. Különösen fontos volt az akusztikai adottságok megtartása. A közönség számára kevésbé látható területeken, a színfalak között történtek a legnagyobb átalakítások. A műszaki berendezés, a gépészet pedig már a XXI. század követelményei szerint újult meg, így például a nézőtér teljesen új szellőző berendezést kapott. A széksorok kényelmesebb átalakítása a befogadható nézőszám csökkenését eredményezte 1935-ről 1819-re. Így is az Erkel Színház nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű színháza ebben a műfajban. Növekedtek a közösségi terek is. Új a mennyezet festés is, a harlekin-minta utal az épület funkciójára. A homlokzat grafikai megoldására, festésére hamarosan hallgatói ötletpályázatot ír ki az Opera egyetemisták számára.
www.opera.hu
Hozzászólások