Zalavár újabb titkai
Bár már 1948 óta folynak ásatások Zalavár falu határában, a föld alól előbukkanó leletek újabb és újabb meglepetéssel szolgálnak.
Legutóbb uralkodói palota falaira bukkantak a régészek, az épületmaradványok pedig megfelelnek a keleti frank épületeknek.
Mosaburg (Mosapurg) vagyis Mocsárvár volt egykor a hely neve, amely a Keleti Frank Birodalom legkeletibb központja volt. A jelenlegi ásatások bebizonyították, hogy az egykori Zalavár önálló hatalmi központ volt a Frank Birodalomban.
Zalavár-Várszigeten Nagy Károly (742-814) dédunokája, Arnold király emelt palotát a 880-as években, ahol életében többször is megfordult. Írásos emlékek is maradtak fenn bizonyítékul, hogy az épület az épület előkelő ember szálláshelye volt. Fennmaradtak Arnold király által Mosaburgon kiadott adománylevelek. Egyik dokumentum Mosaburgot királyi városnak nevezi.
Magát a palotát nem most, hanem három évvel ezelőtt fedezték fel a régészek. A palota tizenöt méter hosszú és nyolc méter széles volt, s a feltételezések szerint legalább kétszintes.
A feltárások után a palota maradványait valószínűleg vissza kell majd temetni anyagi források hiányában. A régészeti leletanyagot azonban majd a nagyközönség is láthatja a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2014 márciusában, mégpedig nem időszaki, hanem állandó kiállítás formájában. Ez fogja képezni az állandó kiállítás befejező részét, amely a Karolingok és a honfoglalás korának fennmaradt emlékeit mutatja majd be.
Az ásatás területéhez tartoznak a Szent Adorján bencés monostor maradványai is. Bár a helyszín a "Natura 2000" területére esik, így minden ásatás engedélyhez kötött, mégis remény van arra, hogy 2019-ben, a monostor alapításának 1000. évfordulóján a feltárás lehetővé válik majd.
A templomot először Mária tiszteletére szentelték fel még 850-ben, majd 1019-tól - már az Árpád-korban - Szent Adorjánt tekintették védőszentnek. A török hódoltság korában pedig végvárként szolgált. A templomerőd körüli sírokat már megtalálták az ásatást végző régészek. Összesen 2700 sír került elő a templom, illetve az Árpád-korban épült templomnál. Ezek közül körülbelül 1500 a Karoling-korból, a IX: századból, azaz a honfoglalás előtti időkből származik.
A sírok mennyisége azt mutatja, hogy mennyire sűrűn lakott volt a terület, majd mennyire megfogyatkozott itt a népesség.
A honfoglalás előtt a terület az avar kaganátushoz tartozott, a IX. század végén pedig a keleti frank uralkodó egyik kedvelt szálláshelye volt.
A magyar honfoglalás után a Vársziget elnéptelenedett. A XI. század elején azonban újra fontos egyházi és világi szerepe lett, mint Kolon megye székhelye. Szent (I.) István király újjáalapított az egykori Mária-templomot, de Szent Adorján tiszteletére. A XIII. századra ismét elvesztette központi szerepét.
A Zalavár környéki ásatások jelentőségét az adja, hogy e helyen nem épült város, így az eredeti településszerkezetet jól lehet követni.
Ma Zalavár Zala megyéhez tartozik, a Kis-Balaton két tározója között fekszik. A Sármellék-Zalakomár mellékútról érhető el. A község lakóinak száma nem éri el az ezret.
A gazdag régészeti anyagnak, és az ásatásoknak köszönhetően a turizmus is megjelent a faluban. Láthatóak Zalavár romjai, Szent István-emlékmű és -emlékkápolna, Cirill és Metód-emlékmű, a récéskúti bazilika romjai, Szent Adorján-bazilika romjai, a salzburgi apátság romjai, a Karoling-kori palota romjai valamint a Kis-Balaton-ház és a Fekete István-emlékszoba és Matula bácsi kunyhója.
www.hirado.hu és www.mult-kor.hu
Legutóbb uralkodói palota falaira bukkantak a régészek, az épületmaradványok pedig megfelelnek a keleti frank épületeknek.Mosaburg (Mosapurg) vagyis Mocsárvár volt egykor a hely neve, amely a Keleti Frank Birodalom legkeletibb központja volt. A jelenlegi ásatások bebizonyították, hogy az egykori Zalavár önálló hatalmi központ volt a Frank Birodalomban.
Zalavár-Várszigeten Nagy Károly (742-814) dédunokája, Arnold király emelt palotát a 880-as években, ahol életében többször is megfordult. Írásos emlékek is maradtak fenn bizonyítékul, hogy az épület az épület előkelő ember szálláshelye volt. Fennmaradtak Arnold király által Mosaburgon kiadott adománylevelek. Egyik dokumentum Mosaburgot királyi városnak nevezi.
Magát a palotát nem most, hanem három évvel ezelőtt fedezték fel a régészek. A palota tizenöt méter hosszú és nyolc méter széles volt, s a feltételezések szerint legalább kétszintes.
A feltárások után a palota maradványait valószínűleg vissza kell majd temetni anyagi források hiányában. A régészeti leletanyagot azonban majd a nagyközönség is láthatja a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2014 márciusában, mégpedig nem időszaki, hanem állandó kiállítás formájában. Ez fogja képezni az állandó kiállítás befejező részét, amely a Karolingok és a honfoglalás korának fennmaradt emlékeit mutatja majd be.
Az ásatás területéhez tartoznak a Szent Adorján bencés monostor maradványai is. Bár a helyszín a "Natura 2000" területére esik, így minden ásatás engedélyhez kötött, mégis remény van arra, hogy 2019-ben, a monostor alapításának 1000. évfordulóján a feltárás lehetővé válik majd.
A templomot először Mária tiszteletére szentelték fel még 850-ben, majd 1019-tól - már az Árpád-korban - Szent Adorjánt tekintették védőszentnek. A török hódoltság korában pedig végvárként szolgált. A templomerőd körüli sírokat már megtalálták az ásatást végző régészek. Összesen 2700 sír került elő a templom, illetve az Árpád-korban épült templomnál. Ezek közül körülbelül 1500 a Karoling-korból, a IX: századból, azaz a honfoglalás előtti időkből származik.
A sírok mennyisége azt mutatja, hogy mennyire sűrűn lakott volt a terület, majd mennyire megfogyatkozott itt a népesség.
A honfoglalás előtt a terület az avar kaganátushoz tartozott, a IX. század végén pedig a keleti frank uralkodó egyik kedvelt szálláshelye volt.
A magyar honfoglalás után a Vársziget elnéptelenedett. A XI. század elején azonban újra fontos egyházi és világi szerepe lett, mint Kolon megye székhelye. Szent (I.) István király újjáalapított az egykori Mária-templomot, de Szent Adorján tiszteletére. A XIII. századra ismét elvesztette központi szerepét.
A Zalavár környéki ásatások jelentőségét az adja, hogy e helyen nem épült város, így az eredeti településszerkezetet jól lehet követni.
Ma Zalavár Zala megyéhez tartozik, a Kis-Balaton két tározója között fekszik. A Sármellék-Zalakomár mellékútról érhető el. A község lakóinak száma nem éri el az ezret.
A gazdag régészeti anyagnak, és az ásatásoknak köszönhetően a turizmus is megjelent a faluban. Láthatóak Zalavár romjai, Szent István-emlékmű és -emlékkápolna, Cirill és Metód-emlékmű, a récéskúti bazilika romjai, Szent Adorján-bazilika romjai, a salzburgi apátság romjai, a Karoling-kori palota romjai valamint a Kis-Balaton-ház és a Fekete István-emlékszoba és Matula bácsi kunyhója.
www.hirado.hu és www.mult-kor.hu
Hozzászólások