Emlékülésen idézik fel a jászkunok önmegváltását Túrkevén
Az esemény történelmi előzménye, hogy május 6. a jászkun redemptio, az önmegváltás kihirdetésének napja, amely 2014 óta nemzeti emléknap az Országgyűlés döntése alapján.
A szolnoki, a jászberényi és a kisújszállási helyszín után Túrkevén a Kun emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a program, amely nem nélkülözi majd a látványos elemeket - közölte Galó Anita, a megyei önkormányzat kommunikációért felelős munkatársa. Többek között lovas huszárfelvonulás lesz a Szolnoki Légierő Zenekar közreműködésével, a hivatalban lévő és tiszteletbeli jász és nagykun kapitányok, a valamint a jászkun főkapitány részvételével. Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnökének köszöntője után Borbás Ferenc jászkun főkapitány emlékezik a történelmi időszakra a túrkevei városházán.
A jászkun önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ott élők azonban ebbe a változásba soha nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Hosszas diplomáciai előkészítés után Mária Terézia 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászkunok számára a megváltást. A szabadságért kifizetett összeg a kamatokkal együtt 575 900 aranyforintra rúgott, amit csak több évig tartó gyűjtéssel és kölcsönökből tudtak előteremteni. Még ezer lovas katona felszerelését és a nádor évi tiszteletdíjának megfizetését is vállalták. Mária Terézia kiváltságlevele visszaállította a jászok és kunok örökös kiváltságait, melyek közül a legfontosabb a földesúri szolgáltatásoktól való mentesség, a szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, valamint a pallosjog volt.
2014-ben az Országgyűlés Jász-Nagykun-Szolnok megye országgyűlési képviselőinek kezdeményezésére nyilvánította május 6-át Nemzeti Jászkun Emléknappá. A 272 évvel ezelőtti önmegváltás, azaz a szabadságjogok visszavásárlása a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági, kulturális fejlődését, identitását.
MTI
A szolnoki, a jászberényi és a kisújszállási helyszín után Túrkevén a Kun emlékmű megkoszorúzásával kezdődik a program, amely nem nélkülözi majd a látványos elemeket - közölte Galó Anita, a megyei önkormányzat kommunikációért felelős munkatársa. Többek között lovas huszárfelvonulás lesz a Szolnoki Légierő Zenekar közreműködésével, a hivatalban lévő és tiszteletbeli jász és nagykun kapitányok, a valamint a jászkun főkapitány részvételével. Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnökének köszöntője után Borbás Ferenc jászkun főkapitány emlékezik a történelmi időszakra a túrkevei városházán.
A jászkun önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ott élők azonban ebbe a változásba soha nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat. Hosszas diplomáciai előkészítés után Mária Terézia 1745. május 6-án Bécsben kiadott oklevele engedélyezte a jászkunok számára a megváltást. A szabadságért kifizetett összeg a kamatokkal együtt 575 900 aranyforintra rúgott, amit csak több évig tartó gyűjtéssel és kölcsönökből tudtak előteremteni. Még ezer lovas katona felszerelését és a nádor évi tiszteletdíjának megfizetését is vállalták. Mária Terézia kiváltságlevele visszaállította a jászok és kunok örökös kiváltságait, melyek közül a legfontosabb a földesúri szolgáltatásoktól való mentesség, a szabad tisztviselő- és lelkészválasztás, valamint a pallosjog volt.
2014-ben az Országgyűlés Jász-Nagykun-Szolnok megye országgyűlési képviselőinek kezdeményezésére nyilvánította május 6-át Nemzeti Jászkun Emléknappá. A 272 évvel ezelőtti önmegváltás, azaz a szabadságjogok visszavásárlása a jászkunok életében évszázadokra volt hatással, meghatározta a térség gazdasági, kulturális fejlődését, identitását.
MTI
Hozzászólások