NMHH: Rónai Egonnal, B. Tóth Lászlóval és Héder Barnával folytatódik a "Rádió 100" podcast
Az eredetileg a kelet- és nyugatnémetek találkozásait segítő Danubius, a Magyar Rádió kereskedelmi csatornájaként indult Calypso, valamint a George H. W. Bush magyarországi látogatására indított Rádió Bridge megalakulását és működését idézték fel a "Rádió 100" podcast harmadik epizódjának vendégei. Rónai Egon, B. Tóth László, és Héder Barna a frekvenciamoratórium hatásaira, a zenei szelektorrendszer bevezetésére és a hazai rádiózás technológiai fejlődésére is visszaemlékeztek. A műsor támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek online csatornáin minden héten új epizód érhető el.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy a magyar rádiózás rendszerváltás környéki időszaka tele volt újításokkal és merész vállalkozásokkal, amelyekben oroszlánrészt vállaltak a "Rádió 100" harmadik epizódjának vendégei: B. Tóth László, Rónai Egon és Héder Barna arra is rámutattak, hogy innovációikat a külföldi rádiótulajdonosok egy idő után gyakran lesöpörték az asztalról, azok mégis egy sajátosan hazai arculatot tudtak adni az itthoni kereskedelmi rádiózásnak.
Hozzátették, hogy Rónai Egon szinte a kezdetektől részese volt a Danubius Rádió sikertörténetének. A közlemény szerint Rónai Egon szakmai karrierjét különlegessé tette, hogy 1997-ben, a nagy országos frekvenciapályázat idején rádiós szakemberként maga is tulajdonos lett a Danubiusban, bár csak kis részben.
Később, amikor a csatorna a beszédközpontú rádiózás helyett inkább a nyugati formátumrádiózás felé fordult, a Bridge-ben találta meg a helyét, majd kulcsszerepet vállalt a Budapest Rádió, vagyis a későbbi Pont FM megújításában. Úgy folytatták, hogy B. Tóth László számára a rádiózás már a nyolcvanas évek elején szenvedély volt: a Fővárosi Művelődési Ház Magnósklubjából indult, ahol az akkori fiatalok kedvenc zenéit játszotta.
Elhivatottságát jól mutatja, hogy nem ismert lehetetlent: mindenáron rádiós akart lenni, és a Danubius Rádióban meg is találta a lehetőséget, ő hozta el Magyarországra az első szelektorprogramot, az RCS-t, amely algoritmikusan válogatta össze és rendszerezte a rádió zenei kínálatát, bár emiatt sokan támadták, hiszen a klasszikus rádiózás szabadságát féltették tőle.
A közlemény alapján Héder Barna neve elsősorban a Bridge Rádióhoz, az első magántulajdonban lévő magyar rádióhoz kötődik. Felidézte, hogy itt a hírszerkesztés technológiai forradalmát élte meg: az írógépeket számítógépek váltották fel, és a hírek szerkesztése sokkal gyorsabbá és korszerűbbé vált.
A rádiós szakember a rendszerváltás környéki Magyarország gyors technológiai átalakulását egy saját történetével is szemléltette: a Rádió Bridge indulásakor, 1991-ben az elsők között használt táskaként hordozható mobiltelefont, amelyet a Trabantjában is előszeretettel használt, a közlekedés más résztvevőinek őszinte döbbenetére.
Héder Barna kiemelte, hogy ekkoriban az is nagy szó volt, ha valakinek a lakásában volt vonalas telefon - tették hozzá. Az NMHH szerint a vendégek pályafutása jól mutatja, mennyire sokszínű és kísérletező volt a magyar rádiózás a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, mindannyian hozzátettek műsoraikhoz valami újat, ami miatt a hallgatók számára a rádiózás akkoriban valódi közösségi és kulturális élményt jelentett.
A "Rádió 100" harmadik adása már elérhető az NMHH Youtube (), Spotify (https://spotifycreators-web.app.link/e/yujEu4TktVb) - és Apple Podcasts (https://podcasts.apple.com/us/podcast/nmhh-podcast/id1754500249?i=1000720011146) csatornáján, a következő, augusztus 8-i adásban pedig Simándy Irén történész idézi majd fel a hazai rádiózás II. világháborút követő történeti szakaszát - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Az NMHH kommunikációs igazgatósága azt közölte pénteken az MTI-vel, hogy a magyar rádiózás rendszerváltás környéki időszaka tele volt újításokkal és merész vállalkozásokkal, amelyekben oroszlánrészt vállaltak a "Rádió 100" harmadik epizódjának vendégei: B.
Hozzátették, hogy Rónai Egon szinte a kezdetektől részese volt a Danubius Rádió sikertörténetének. A közlemény szerint Rónai Egon szakmai karrierjét különlegessé tette, hogy 1997-ben, a nagy országos frekvenciapályázat idején rádiós szakemberként maga is tulajdonos lett a Danubiusban, bár csak kis részben.
Később, amikor a csatorna a beszédközpontú rádiózás helyett inkább a nyugati formátumrádiózás felé fordult, a Bridge-ben találta meg a helyét, majd kulcsszerepet vállalt a Budapest Rádió, vagyis a későbbi Pont FM megújításában. Úgy folytatták, hogy B. Tóth László számára a rádiózás már a nyolcvanas évek elején szenvedély volt: a Fővárosi Művelődési Ház Magnósklubjából indult, ahol az akkori fiatalok kedvenc zenéit játszotta.
Elhivatottságát jól mutatja, hogy nem ismert lehetetlent: mindenáron rádiós akart lenni, és a Danubius Rádióban meg is találta a lehetőséget, ő hozta el Magyarországra az első szelektorprogramot, az RCS-t, amely algoritmikusan válogatta össze és rendszerezte a rádió zenei kínálatát, bár emiatt sokan támadták, hiszen a klasszikus rádiózás szabadságát féltették tőle.
A közlemény alapján Héder Barna neve elsősorban a Bridge Rádióhoz, az első magántulajdonban lévő magyar rádióhoz kötődik. Felidézte, hogy itt a hírszerkesztés technológiai forradalmát élte meg: az írógépeket számítógépek váltották fel, és a hírek szerkesztése sokkal gyorsabbá és korszerűbbé vált.
A rádiós szakember a rendszerváltás környéki Magyarország gyors technológiai átalakulását egy saját történetével is szemléltette: a Rádió Bridge indulásakor, 1991-ben az elsők között használt táskaként hordozható mobiltelefont, amelyet a Trabantjában is előszeretettel használt, a közlekedés más résztvevőinek őszinte döbbenetére.
Héder Barna kiemelte, hogy ekkoriban az is nagy szó volt, ha valakinek a lakásában volt vonalas telefon - tették hozzá. Az NMHH szerint a vendégek pályafutása jól mutatja, mennyire sokszínű és kísérletező volt a magyar rádiózás a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, mindannyian hozzátettek műsoraikhoz valami újat, ami miatt a hallgatók számára a rádiózás akkoriban valódi közösségi és kulturális élményt jelentett.
A "Rádió 100" harmadik adása már elérhető az NMHH Youtube (), Spotify (https://spotifycreators-web.app.link/e/yujEu4TktVb) - és Apple Podcasts (https://podcasts.apple.com/us/podcast/nmhh-podcast/id1754500249?i=1000720011146) csatornáján, a következő, augusztus 8-i adásban pedig Simándy Irén történész idézi majd fel a hazai rádiózás II. világháborút követő történeti szakaszát - áll a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások