Ausztriában járva...
Német nyelvtanulás céljából gyakran küldik a szülők gyermekeiket nyugati szomszédainkhoz, vagy épp felnőtt fejjel választják Ausztriát nyelvtanulási szándékkal honfitársaink. Érdemes azonban tudni, mit várhatunk.
Plfaume (német) = Zwetschke (osztrák)
Nyelvtanfolyamokon, iskolákban általában a német irodalmi, ún. „Hochdeutsch" változatát tanítják. Azonban Ausztriába érve meglepetések érhetik még akár felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező idegen ajkút. Turistaként még meg-megértjük egymást, de már egy hivatali ügyintézés, munkavállalás, külföldre költözés számos kihívást rejteget nyelvi téren is. Ha kedvesen megkérjük (németül!) a velünk szemben álló osztrákot, nagy esélyünk van rá, hogy irodalmi németre tud váltani. Még ekkor sem biztos, hogy pontosan úgy fog beszélni, ahogy Magyarországon a nyelviskolában vagy a nyelvtanártól tanultuk. Az osztrák iskolákban ugyanis a pedagógusok taníthatnak a helyi dialektusban, nem kötelesek az irodalmi német változatot használni.
Ausztriában - bár Magyarországnál is kisebb országról van szó - nem beszélnek egységesen, számos nyelvjárás létezik, amelyek jelentősen eltérnek egymástól. Alapvetően a németnek a délnémet egy, pontosabban több változata található meg az országon belül.
Különbségek mutatkoznak a "német-német" és az osztrák változat között szóhasználatban, kiejtésben, hanglejtésben, sőt időnként még névelő használatában és nyelvtanban is.
Legegyszerűbb az eltérő szóhasználatot elsajátítani. A mindennapi élethez kötődő szavak gyakran előfordulnak. Például sárgabarack Aprikose (német) - Marille (osztrák). Ugyanilyen párok a gesztenye Kastanien - Maroni, tejföl saure Sahne - Rahm, torma Meerrettich - Kren, villamos Straßenbahn - Bim, érettségi Abitur - Matura. A köszönésnél is érdemes figyelni, Ausztriában mikor hangzik el a helyiek szájából a „Guten Tag", a „Grüß Gott", a „Mahlzeit" (igen, nem csak az asztalnál étkezés előtt kívánnak jó étvágyat) vagy éppen a "Servus".
Sokszor a magyar szavak alapján is megért egy magyar ember olyan szavakat, amiket talán nem is ismert, így a prézli, a sercli, a ribizli a farsang vagy a kifli könnyedén felfedezhető a „Brösel”, a „Ribisel”, a „Fasching” vagy a „Kipfel” szavakban. Ezek a szavak Németországban nem feltétlenül azonosak az Ausztriában használatosakkal (pl. „Johannisbeere”, „Croissant”, ami viszont nem is felel meg pontosan a kiflinek).
Kevés szó, de átkerült a magyarból az ausztriai németbe: a „Gulasch”, a „Paprika”, a „Langos” és a „Mulatschag”.
A kiejtés is nagy figyelmet igényel, mert gyakran megváltozik a szó jelentése. Az „s" németben „z", osztrák németben „sz", tehát „sie", „sieben", „zusammen”, de a nem mindegy, hogy „Grippe" (influenza) vagy „Krippe" bölcsöde a beszélgetés témája. Néhány hangot pedig következetesen másképp ejtenek, például „a" helyett „oi"-t például a „Salz" és a „alles" szavakban, de ha „r" követi (amit kevésbé pörgetnek, mint a magyarok), akkor „oá"-t fogunk hallani, mint a „Jahr" vagy a „klar" szavakban.
Nyelvtanulóknak amúgy is egyenként kell megtanulni a névelőket, s ha ez egyik területen különbözik a másiktól, még nehezebb a helyzet. Gyakran ez az idegen (angol) eredetű szavaknál fordul elő (die - das E-mail), de régi német szavaknál sem ritka (die - der Butter).
A szorgalmasan elsajátított kétféle múlt időből is egyre inkább egy lesz, a Perfekt, azaz összetett múlt, de nem minden esetben, főleg a múltbeli segédigéknél (musste, sollte, konnte stb.) még használatos.
A sor még hosszan folytatható. És akkor még nem esett szó az egyes területek, tartományok közötti különbségről. Más a stájer, a vorarlbergi vagy akár a felső-ausztriai német – a svájci németről nem is beszélve, de ott legalább mondhatjuk, hogy az egy másik ország.
Angol szavakat is előszeretettel használnak az osztrákok. Nem szabad meglepődni, ha miután megvettük a buszjegyet („Ticket”), jön az ellenőr és kéri az „Ausweis”-t.
A nyelvtanuláshoz mit lehet kívánni? Viel Spaß!
www.nyest.hu
Plfaume (német) = Zwetschke (osztrák)Nyelvtanfolyamokon, iskolákban általában a német irodalmi, ún. „Hochdeutsch" változatát tanítják. Azonban Ausztriába érve meglepetések érhetik még akár felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező idegen ajkút. Turistaként még meg-megértjük egymást, de már egy hivatali ügyintézés, munkavállalás, külföldre költözés számos kihívást rejteget nyelvi téren is. Ha kedvesen megkérjük (németül!) a velünk szemben álló osztrákot, nagy esélyünk van rá, hogy irodalmi németre tud váltani. Még ekkor sem biztos, hogy pontosan úgy fog beszélni, ahogy Magyarországon a nyelviskolában vagy a nyelvtanártól tanultuk. Az osztrák iskolákban ugyanis a pedagógusok taníthatnak a helyi dialektusban, nem kötelesek az irodalmi német változatot használni.
Ausztriában - bár Magyarországnál is kisebb országról van szó - nem beszélnek egységesen, számos nyelvjárás létezik, amelyek jelentősen eltérnek egymástól. Alapvetően a németnek a délnémet egy, pontosabban több változata található meg az országon belül.
Különbségek mutatkoznak a "német-német" és az osztrák változat között szóhasználatban, kiejtésben, hanglejtésben, sőt időnként még névelő használatában és nyelvtanban is.
Legegyszerűbb az eltérő szóhasználatot elsajátítani. A mindennapi élethez kötődő szavak gyakran előfordulnak. Például sárgabarack Aprikose (német) - Marille (osztrák). Ugyanilyen párok a gesztenye Kastanien - Maroni, tejföl saure Sahne - Rahm, torma Meerrettich - Kren, villamos Straßenbahn - Bim, érettségi Abitur - Matura. A köszönésnél is érdemes figyelni, Ausztriában mikor hangzik el a helyiek szájából a „Guten Tag", a „Grüß Gott", a „Mahlzeit" (igen, nem csak az asztalnál étkezés előtt kívánnak jó étvágyat) vagy éppen a "Servus".
Sokszor a magyar szavak alapján is megért egy magyar ember olyan szavakat, amiket talán nem is ismert, így a prézli, a sercli, a ribizli a farsang vagy a kifli könnyedén felfedezhető a „Brösel”, a „Ribisel”, a „Fasching” vagy a „Kipfel” szavakban. Ezek a szavak Németországban nem feltétlenül azonosak az Ausztriában használatosakkal (pl. „Johannisbeere”, „Croissant”, ami viszont nem is felel meg pontosan a kiflinek).
Kevés szó, de átkerült a magyarból az ausztriai németbe: a „Gulasch”, a „Paprika”, a „Langos” és a „Mulatschag”.
A kiejtés is nagy figyelmet igényel, mert gyakran megváltozik a szó jelentése. Az „s" németben „z", osztrák németben „sz", tehát „sie", „sieben", „zusammen”, de a nem mindegy, hogy „Grippe" (influenza) vagy „Krippe" bölcsöde a beszélgetés témája. Néhány hangot pedig következetesen másképp ejtenek, például „a" helyett „oi"-t például a „Salz" és a „alles" szavakban, de ha „r" követi (amit kevésbé pörgetnek, mint a magyarok), akkor „oá"-t fogunk hallani, mint a „Jahr" vagy a „klar" szavakban.
Nyelvtanulóknak amúgy is egyenként kell megtanulni a névelőket, s ha ez egyik területen különbözik a másiktól, még nehezebb a helyzet. Gyakran ez az idegen (angol) eredetű szavaknál fordul elő (die - das E-mail), de régi német szavaknál sem ritka (die - der Butter).
A szorgalmasan elsajátított kétféle múlt időből is egyre inkább egy lesz, a Perfekt, azaz összetett múlt, de nem minden esetben, főleg a múltbeli segédigéknél (musste, sollte, konnte stb.) még használatos.
A sor még hosszan folytatható. És akkor még nem esett szó az egyes területek, tartományok közötti különbségről. Más a stájer, a vorarlbergi vagy akár a felső-ausztriai német – a svájci németről nem is beszélve, de ott legalább mondhatjuk, hogy az egy másik ország.
Angol szavakat is előszeretettel használnak az osztrákok. Nem szabad meglepődni, ha miután megvettük a buszjegyet („Ticket”), jön az ellenőr és kéri az „Ausweis”-t.
A nyelvtanuláshoz mit lehet kívánni? Viel Spaß!
www.nyest.hu
Hozzászólások