Csak 70 év múlva járhat minden gyerek iskolába
Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete felmérése szerint még több mint 70 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a világon az összes iskolaköteles gyerek alapfokú oktatásban részesülhessen.
A világ vezetői ígéretet tettek arra, hogy ez 2015-re meg fog valósulni. Az UNESCO 1945-ben jött létre.
A legújabb jelentés, amelyet az etiópiai Addis Abebában tettek közzé éves jelentése nemzetközi közösség még 2000-ben megfogalmazott célkitűzései megvalósításához. Valószínűleg az akkor tett ígéret nem tartható, azaz nem tud minden gyerek iskolába járni, és a felnőtt írástudó lakosság száma sem fog 50%-kal növekedni.
A jelentés szerint 57 millió gyermek nem jár iskolába, és várhatóan 2086-ra lesz az iskolai oktatás elérhető a szegény, vidéki afrikai lányok számára is. Biztató viszont, hogy 2000 óta csökkent az iskolába nem járó gyerekek száma, egyes térségekben akár 50%-kal. A jelentés azt is kimutatja, hogy 2008 óta csökkent a javuló tendencia.
A fejlődő országokban az oktatásra fordított pénz inkább csökkent az elmúlt években, ahelyett, hogy növekedett volna, főleg a legelmaradottabb térségekben. A legnagyobb oktatásra fordítandó összeget Kína kapja, 77-szer nagyobbat, mint Csád. Az ösztöndíjakat főleg Németország és Japán bocsátotta Kína rendelkezésére.
A mindenki számára elérhető oktatás hiányát és sok iskola nem megfelelő színvonalát a szegény országokban "globális tanulási válságnak" nevezik. A szegény országokban négy felnőtt fiatal közül csak egy képes egy egész mondatot elolvasni.
Nagy fejlődést mutatott az oktatás kiszélesítése terén India, Vietnam, Etiópia és Tanzánia. A minőségi javulást elérő országok közül Vietnam kiemelendő. A PISA-teszt eredményeit tekintve megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat.
A legtöbb problémával Afrika Szaharától délre eső országaiban kell szembenézni, különösen a nyugati területeken. Nigériában ma kevesebb gyerek jár iskolába, mint 2000-ben. Az okok között főleg az erőszak és az országon belüli ellentétek húzódnak. A háborúk egyik első következménye az oktatás megszűnése. Ellenpéldaként Afganisztán hozható fel. Ott a 35 éve tartó konfliktus ellenére egy minisztériumi kezdeményezés és kampány hatása érezhető. Célul tűzték ki, hogy minden általános iskolás korú gyermeknek iskolába kell járnia 2020-ra.
Nagy a különbség a nemek eloszlása tekintetében is. A lányok sokkal valószínűbb, hogy kimaradnak az iskolából, mint a fiúk, különösen a vidéki, mezőgazdasággal foglalkozó családokban. Ezeken a területeken a leglassabban halad a beiskolázás. A 2086-os dátumot ezen területek helyzete alapján állapította meg a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet. A számok azt is jelentik, hogy azok az 5-6 évesek, akiknek most kellene elkezdeni az iskolát, 2086-ra nagyszülő korúak lesznek. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, a középiskola a legelmaradottabb térségekben 2111-re lesz elérhető mindenki számára.
Egyes országokon belül hatalmas különbségek tapasztalhatók. A jómódú családokból származó fiúknak egész mások a lehetőségeik, mint a szegény családok leányainak. A nemzetközi szervezett hangsúlyozottan figyel az esélyegyenlőség megvalósítására.
Ahol a legkevesebb gyerek jár iskolába:
Nigéria
Pakisztán
Etiópia
India
Fülöp-szigetek
Burkina Faso
Kenya
Niger
Jemen
Mali
Az oktatás színvonala is aggodalomra ad okot sok helyen. Mintegy 130 millió gyerek marad analfabéta annak ellenére, hogy járt iskolába. Sokan abbahagyják az iskolát mielőtt az alapkészségeket elsajátították volna. Ez a fejlődő országok gyerekeinek negyedét jelenti, amely előre vetíti a gazdasági fejlődés és a politikai stabilitás hiányát az adott országokban.
A minőség hiányának sokszor prózai okai vannak. Tanzániában a gyerekek 3,5%-ának vannak tankönyvei, Malawiban pedig egy osztályba akár 130 gyerek is jár. A nyugat-afrikai területeken pedig a tanárok alulfizetettek, csak ideiglenes szerzőséggel dolgoznak, sokuk pedig nem rendelkezik a megfelelő képzettséggel.
Az oktatás színvonala a legalacsonyabb az alábbi országokban:
Niger
Mauritánia
Madagaszkár
Csád
Benin
Mali
Elefántcsont-part
Burkina Faso
Kongó
Szenegál
Az UNESCO által kitűzött célok eléréséhez mintegy további 26 milliárd dollárra lenne szükség évente. A rendelkezésre álló források pedig az elmúlt években csökkentek.
www.bbc.co.uk; adatok forrása: UNESCO
A világ vezetői ígéretet tettek arra, hogy ez 2015-re meg fog valósulni. Az UNESCO 1945-ben jött létre.A legújabb jelentés, amelyet az etiópiai Addis Abebában tettek közzé éves jelentése nemzetközi közösség még 2000-ben megfogalmazott célkitűzései megvalósításához. Valószínűleg az akkor tett ígéret nem tartható, azaz nem tud minden gyerek iskolába járni, és a felnőtt írástudó lakosság száma sem fog 50%-kal növekedni.
A jelentés szerint 57 millió gyermek nem jár iskolába, és várhatóan 2086-ra lesz az iskolai oktatás elérhető a szegény, vidéki afrikai lányok számára is. Biztató viszont, hogy 2000 óta csökkent az iskolába nem járó gyerekek száma, egyes térségekben akár 50%-kal. A jelentés azt is kimutatja, hogy 2008 óta csökkent a javuló tendencia.
A fejlődő országokban az oktatásra fordított pénz inkább csökkent az elmúlt években, ahelyett, hogy növekedett volna, főleg a legelmaradottabb térségekben. A legnagyobb oktatásra fordítandó összeget Kína kapja, 77-szer nagyobbat, mint Csád. Az ösztöndíjakat főleg Németország és Japán bocsátotta Kína rendelkezésére.
A mindenki számára elérhető oktatás hiányát és sok iskola nem megfelelő színvonalát a szegény országokban "globális tanulási válságnak" nevezik. A szegény országokban négy felnőtt fiatal közül csak egy képes egy egész mondatot elolvasni.
Nagy fejlődést mutatott az oktatás kiszélesítése terén India, Vietnam, Etiópia és Tanzánia. A minőségi javulást elérő országok közül Vietnam kiemelendő. A PISA-teszt eredményeit tekintve megelőzte az Amerikai Egyesült Államokat.
A legtöbb problémával Afrika Szaharától délre eső országaiban kell szembenézni, különösen a nyugati területeken. Nigériában ma kevesebb gyerek jár iskolába, mint 2000-ben. Az okok között főleg az erőszak és az országon belüli ellentétek húzódnak. A háborúk egyik első következménye az oktatás megszűnése. Ellenpéldaként Afganisztán hozható fel. Ott a 35 éve tartó konfliktus ellenére egy minisztériumi kezdeményezés és kampány hatása érezhető. Célul tűzték ki, hogy minden általános iskolás korú gyermeknek iskolába kell járnia 2020-ra.
Nagy a különbség a nemek eloszlása tekintetében is. A lányok sokkal valószínűbb, hogy kimaradnak az iskolából, mint a fiúk, különösen a vidéki, mezőgazdasággal foglalkozó családokban. Ezeken a területeken a leglassabban halad a beiskolázás. A 2086-os dátumot ezen területek helyzete alapján állapította meg a párizsi székhelyű nemzetközi szervezet. A számok azt is jelentik, hogy azok az 5-6 évesek, akiknek most kellene elkezdeni az iskolát, 2086-ra nagyszülő korúak lesznek. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, a középiskola a legelmaradottabb térségekben 2111-re lesz elérhető mindenki számára.Egyes országokon belül hatalmas különbségek tapasztalhatók. A jómódú családokból származó fiúknak egész mások a lehetőségeik, mint a szegény családok leányainak. A nemzetközi szervezett hangsúlyozottan figyel az esélyegyenlőség megvalósítására.
Ahol a legkevesebb gyerek jár iskolába:
Nigéria
Pakisztán
Etiópia
India
Fülöp-szigetek
Burkina Faso
Kenya
Niger
Jemen
Mali
Az oktatás színvonala is aggodalomra ad okot sok helyen. Mintegy 130 millió gyerek marad analfabéta annak ellenére, hogy járt iskolába. Sokan abbahagyják az iskolát mielőtt az alapkészségeket elsajátították volna. Ez a fejlődő országok gyerekeinek negyedét jelenti, amely előre vetíti a gazdasági fejlődés és a politikai stabilitás hiányát az adott országokban.A minőség hiányának sokszor prózai okai vannak. Tanzániában a gyerekek 3,5%-ának vannak tankönyvei, Malawiban pedig egy osztályba akár 130 gyerek is jár. A nyugat-afrikai területeken pedig a tanárok alulfizetettek, csak ideiglenes szerzőséggel dolgoznak, sokuk pedig nem rendelkezik a megfelelő képzettséggel.
Az oktatás színvonala a legalacsonyabb az alábbi országokban:
Niger
Mauritánia
Madagaszkár
Csád
Benin
Mali
Elefántcsont-part
Burkina Faso
Kongó
Szenegál
Az UNESCO által kitűzött célok eléréséhez mintegy további 26 milliárd dollárra lenne szükség évente. A rendelkezésre álló források pedig az elmúlt években csökkentek.
www.bbc.co.uk; adatok forrása: UNESCO
Hozzászólások