Kell-e új nemzeti stadion ennyiért?
A héten Vígh László kormánybiztos által bejelentett új nemzeti futballarénát a Puskás Ferenc Stadionon belül építik majd fel, amely körülbelül 80 milliárd forintból készülhet el. Kell ez Magyarországnak? Tények és vélemények.
A legújabb tervek alapján a régi és az új stadion fala közötti gyűrűt teljesen beépítik: edzőközpontokat, üzleteket, kiszolgáló egységeket helyeznek el azon a részen. A kormány döntése szerint a 65 ezer néző befogadására alkalmas stadion pedig különleges, a világon sem éppen gyakori eljárással épülhet: „stadion a stadionban” koncepcióval, a jelenlegi Puskás Ferenc Stadionon belül. A tervek szerint a stadion az UEFA és FIFA besorolás szerint a legmagasabb Elite kategóriát is megkapja és Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is alkalmas lehet.
A sportkomplexum építése várhatóan a jövő év végén kezdődhet, és 2017 végén kerülhet átadásra. A projekttel kapcsolatban állítólag napokon belül kiderülhet az is, hogy kinek a tervei alapján készülhet el a grandiózus beruházás.
Az biztos, hogy a „stadion a stadionban” megoldással épülő új aréna és környezete az egész magyar sport szempontjából kiemelkedő fontosságú beruházás, hiszen a labdarúgás mellett szinte az összes olimpiai sikersportágat is kiszolgálja majd. Az is tény, hogy hazánk már közép-európai viszonylatban is lemaradt stadioninfrastruktúrában. Ugyanakkor sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ilyen hatalmas beruházásra szükség szükség van-e? Pláne ennyiért?
A kérdés megosztja az országot, a Világgazdaság által megkérdezett szakemberek azonban inkább a projekt előnyeit, a beruházás hasznosságát hangsúlyozzák.
Dénes Ferenc sportközgazdász szerint például nagyon sokszor halljuk, hogy a magyar sport a magyar kultúra része, „amikor azonban a pénzek elosztásáról van szó, mégis mintha megfeledkeznénk róla. Pedig a sportlétesítményeket a kulturális intézményekkel hasonlóan kellene megítélnünk. Ahogy az országnak van Nemzeti Színháza vagy Ludwig Múzeuma, úgy szükség van» a sport nemzeti színházára«, ez pedig nem más, mint a modern Puskás-stadion.”
Dénes szerint a kérdés az, belefér-e a projekt a közösség – nem az állam, hanem az adófizető polgárok – költségvetésébe és a kultúra fejlesztésére szánt keretből megvalósítható-e a beruházás? Amennyiben igen, és az új stadion illetve a hozzá kapcsolódó sportkomplexum finanszírozható, akkor támogatandónak tartja a projektet.
A Nemzeti Sportközpontok (NSK) tájékoztatása szerint az elmúlt évben három koncepció versenyzett egymással: a régi mellett, a régi helyén és a régiben. A választás elmondásuk szerint azért az utóbbira esett, mert költséghatékonyabb és gyorsabb, mint a másik kettő lett volna, így a lehető leghamarabb világszínvonalú körülmények között készülhetnének a magyar sportolók.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke, Kóji László rámutatott arra is, hogy a környező országok sportlétesítményeihez képest, – néhány kivételtől eltekintve – a mi stadionjaink „épületgépészeti, kivitelezési, berendezési és szakipari szempontból egyaránt lépéshátrányban vannak. Lengyelországban és Ukrajnában az Európa-bajnokságra építettek a modern kor követelményeinek megfelelő stadionokat, de például Ausztriában és Horvátországban is felújították a létesítményeket.”
Ezért Kóji szükségesnek és hasznosnak tartja a hasonló projektek indulását hazánkban is. Szerinte nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az új Puskás Ferenc Stadion felépítése két éven keresztül nagyjából 2000 embernek adna munkát.
Az új stadion első sora a tervek szerint nagyjából a mostani futópálya második vonalánál helyezkedne el, a játéktértől így az oldalvonalnál – az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szabályainak megfelelően – négy-hat, míg az alapvonalnál négy méterre lesznek a szurkolók. Az aréna egyik különlegessége a tetőre kerülő, körülbelül egy kilométer hosszú, kivilágítható panoráma futópálya lehet.
Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója is Kóji Lászlóéhoz hasonló véleményen van: „Ha abból indulunk ki, hogy minden országnak szüksége van egy stadionra, amelyben komoly nemzetközi labdarúgó-mérkőzések is játszhatók, akkor egyértelműen indokolt egy 65 ezres stadion felépítése.”
Vígh László
A Fábián szerint a foci mellett a Nemzeti Olimpiai Központban akár tíz nagyobb – köztük olimpiai – sportág is nemzetközi színvonalú edzőközpontot kaphat: „A Magyar Olimpiai Bizottság, amelynek tevékenysége a szabadidősportra is kiterjed, emellett üdvözli a komplexum tetejére tervezett panoráma-futópálya és a lakosság számára megnyíló többi lehetőség tervét is.” A költségekkel kapcsolatban a véleménye az, hogy minden viszonyítás kérdése és a legfontosabb, hogy a magyar sport egy nemzetközi színvonalú központtal gazdagodhat.
Giró-Szász András, a korábbi sajtótájékoztatón kifejtette a Nemzeti Olimpiai Központ-beruházás néhány, a focistadionon túlmutató részletét is: felújítják a Körcsarnokot és a Millenáris Velodrómot, átépítik a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot, megépül egy úszó- és vízilabda versenyek lebonyolítására alkalmas létesítmény, továbbá multifunkcionális edzőcsarnok, valamint atlétikai központ is. A kormányszóvivő szerint „Puskásék szelleme egy XXI. századi létesítményben fog megjelenni”.
András Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, szintén a Világgazdaságnak elmondta, hogy a nagy tőkeigényű stadionberuházás megtérülése, fenntartható üzemeltetése egy előre átgondolt üzleti modell alapján, a fogyasztói igények ismeretében biztosítható: „Gazdaságossági döntések meghozatalakor a kiadásokat hosszabb időszakon át, akár multiplikatív módon másutt jelentkező bevételekkel vetik össze. Már a tervezésnél megjelenítendők üzemeltetési, kapacitás-kihasználtsági szempontok, egyéni és szervezeti fogyasztói tényezők, ezek minőségi és mennyiségi változásához alkalmazkodni képes szolgáltatási és befogadóképességi lehetőségek.”
Az adjunktus szerint a fentieket egy nagyon jól átgondolt sportágfejlesztési és rendezvényszervezési stratégiába kell illeszteni. Ha ez létrejön, akkor a „szükséges” mellett megjelenhet a „megéri” is.
Vígh László kormánybiztos a Digi Sport Reggeli Start című műsorában elmondta, hogy a korábbi városépítészeti ötletpályázat az egész területre vonatkozott, úgyhogy az sem vész el: „Például hasznosítjuk azt a koncepciót, hogy a komplexumot vasúton is meg lehessen közelíteni a Keleti pályaudvar felől. Varsóban működik a dolog, ott tíz-húszezer ember érkezik a meccsekre vonattal a stadionba.”
A kormánybiztos úgy számol, hogy ha a jövő nyáron elkészülnek a kivitelezési tervek, év végén elindulhatna az építkezés, onnantól számítva pedig 24-28 hónapon belül, 2017 végére felhúzhatják az új stadiont, amelyre a 2015-ös költségvetéstől kezdve különítenének el forrásokat. Elmondta azt is, hogy Lipcsében és Berlinben választottak már „hasonló új stadiont a régibe” megoldást, de a két aréna közti területgyűrű beépítése egyedülálló lesz a világon, ilyet Magyarország próbál először megvalósítani.
Az új nemzeti stadion funkciói tehát az alábbiak lesznek:
- egy legmagasabb UEFA kategóriájú, legalább 65 000 fő befogadására alkalmas multifunkcionális stadion, amelyik a „stadion a stadionban” koncepció alapján épül fel
- edzőtermek, versenypályák: jégkorong, labdajátékok, asztalitenisz, vívás, ökölvívás, birkózás, és további küzdősportok
- kivilágítható panoráma futópálya a stadion legfelső szintjén
- sportolói és lakossági igényeket kielégítő fitneszközpont
- konferencia helyszín, mélygarázs, szálloda, sporthoz kapcsolódó kereskedelmi egységek, üzletek
A Nemzeti Olimpiai Központ beruházás további részei:
- a Körcsarnok és a Millenáris Velodrom felújítása
- a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok átépítése
- egy úszó- és vízilabda versenyek lebonyolítására alkalmas létesítmény megépítése
- egy multifunkcionális edzéscsarnok kialakítása
- egy atlétikai versenyek megrendezésére alkalmas pálya megépítése, valamint egy fedett atlétikai edzőpálya létesítése
- kiszolgáló létesítmények, parkolók kialakítása
Forrás: Világgazdaság, HVG, Nemzeti Sport
A legújabb tervek alapján a régi és az új stadion fala közötti gyűrűt teljesen beépítik: edzőközpontokat, üzleteket, kiszolgáló egységeket helyeznek el azon a részen. A kormány döntése szerint a 65 ezer néző befogadására alkalmas stadion pedig különleges, a világon sem éppen gyakori eljárással épülhet: „stadion a stadionban” koncepcióval, a jelenlegi Puskás Ferenc Stadionon belül. A tervek szerint a stadion az UEFA és FIFA besorolás szerint a legmagasabb Elite kategóriát is megkapja és Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is alkalmas lehet.
A sportkomplexum építése várhatóan a jövő év végén kezdődhet, és 2017 végén kerülhet átadásra. A projekttel kapcsolatban állítólag napokon belül kiderülhet az is, hogy kinek a tervei alapján készülhet el a grandiózus beruházás.
Az biztos, hogy a „stadion a stadionban” megoldással épülő új aréna és környezete az egész magyar sport szempontjából kiemelkedő fontosságú beruházás, hiszen a labdarúgás mellett szinte az összes olimpiai sikersportágat is kiszolgálja majd. Az is tény, hogy hazánk már közép-európai viszonylatban is lemaradt stadioninfrastruktúrában. Ugyanakkor sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ilyen hatalmas beruházásra szükség szükség van-e? Pláne ennyiért?
A kérdés megosztja az országot, a Világgazdaság által megkérdezett szakemberek azonban inkább a projekt előnyeit, a beruházás hasznosságát hangsúlyozzák.
Dénes Ferenc sportközgazdász szerint például nagyon sokszor halljuk, hogy a magyar sport a magyar kultúra része, „amikor azonban a pénzek elosztásáról van szó, mégis mintha megfeledkeznénk róla. Pedig a sportlétesítményeket a kulturális intézményekkel hasonlóan kellene megítélnünk. Ahogy az országnak van Nemzeti Színháza vagy Ludwig Múzeuma, úgy szükség van» a sport nemzeti színházára«, ez pedig nem más, mint a modern Puskás-stadion.”
Dénes szerint a kérdés az, belefér-e a projekt a közösség – nem az állam, hanem az adófizető polgárok – költségvetésébe és a kultúra fejlesztésére szánt keretből megvalósítható-e a beruházás? Amennyiben igen, és az új stadion illetve a hozzá kapcsolódó sportkomplexum finanszírozható, akkor támogatandónak tartja a projektet.
A Nemzeti Sportközpontok (NSK) tájékoztatása szerint az elmúlt évben három koncepció versenyzett egymással: a régi mellett, a régi helyén és a régiben. A választás elmondásuk szerint azért az utóbbira esett, mert költséghatékonyabb és gyorsabb, mint a másik kettő lett volna, így a lehető leghamarabb világszínvonalú körülmények között készülhetnének a magyar sportolók.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke, Kóji László rámutatott arra is, hogy a környező országok sportlétesítményeihez képest, – néhány kivételtől eltekintve – a mi stadionjaink „épületgépészeti, kivitelezési, berendezési és szakipari szempontból egyaránt lépéshátrányban vannak. Lengyelországban és Ukrajnában az Európa-bajnokságra építettek a modern kor követelményeinek megfelelő stadionokat, de például Ausztriában és Horvátországban is felújították a létesítményeket.”
Ezért Kóji szükségesnek és hasznosnak tartja a hasonló projektek indulását hazánkban is. Szerinte nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az új Puskás Ferenc Stadion felépítése két éven keresztül nagyjából 2000 embernek adna munkát.
Az új stadion első sora a tervek szerint nagyjából a mostani futópálya második vonalánál helyezkedne el, a játéktértől így az oldalvonalnál – az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szabályainak megfelelően – négy-hat, míg az alapvonalnál négy méterre lesznek a szurkolók. Az aréna egyik különlegessége a tetőre kerülő, körülbelül egy kilométer hosszú, kivilágítható panoráma futópálya lehet.
Fábián László, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatója is Kóji Lászlóéhoz hasonló véleményen van: „Ha abból indulunk ki, hogy minden országnak szüksége van egy stadionra, amelyben komoly nemzetközi labdarúgó-mérkőzések is játszhatók, akkor egyértelműen indokolt egy 65 ezres stadion felépítése.”
Vígh LászlóA Fábián szerint a foci mellett a Nemzeti Olimpiai Központban akár tíz nagyobb – köztük olimpiai – sportág is nemzetközi színvonalú edzőközpontot kaphat: „A Magyar Olimpiai Bizottság, amelynek tevékenysége a szabadidősportra is kiterjed, emellett üdvözli a komplexum tetejére tervezett panoráma-futópálya és a lakosság számára megnyíló többi lehetőség tervét is.” A költségekkel kapcsolatban a véleménye az, hogy minden viszonyítás kérdése és a legfontosabb, hogy a magyar sport egy nemzetközi színvonalú központtal gazdagodhat.
Giró-Szász András, a korábbi sajtótájékoztatón kifejtette a Nemzeti Olimpiai Központ-beruházás néhány, a focistadionon túlmutató részletét is: felújítják a Körcsarnokot és a Millenáris Velodrómot, átépítik a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokot, megépül egy úszó- és vízilabda versenyek lebonyolítására alkalmas létesítmény, továbbá multifunkcionális edzőcsarnok, valamint atlétikai központ is. A kormányszóvivő szerint „Puskásék szelleme egy XXI. századi létesítményben fog megjelenni”.
András Krisztina, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, szintén a Világgazdaságnak elmondta, hogy a nagy tőkeigényű stadionberuházás megtérülése, fenntartható üzemeltetése egy előre átgondolt üzleti modell alapján, a fogyasztói igények ismeretében biztosítható: „Gazdaságossági döntések meghozatalakor a kiadásokat hosszabb időszakon át, akár multiplikatív módon másutt jelentkező bevételekkel vetik össze. Már a tervezésnél megjelenítendők üzemeltetési, kapacitás-kihasználtsági szempontok, egyéni és szervezeti fogyasztói tényezők, ezek minőségi és mennyiségi változásához alkalmazkodni képes szolgáltatási és befogadóképességi lehetőségek.”
Az adjunktus szerint a fentieket egy nagyon jól átgondolt sportágfejlesztési és rendezvényszervezési stratégiába kell illeszteni. Ha ez létrejön, akkor a „szükséges” mellett megjelenhet a „megéri” is.
Vígh László kormánybiztos a Digi Sport Reggeli Start című műsorában elmondta, hogy a korábbi városépítészeti ötletpályázat az egész területre vonatkozott, úgyhogy az sem vész el: „Például hasznosítjuk azt a koncepciót, hogy a komplexumot vasúton is meg lehessen közelíteni a Keleti pályaudvar felől. Varsóban működik a dolog, ott tíz-húszezer ember érkezik a meccsekre vonattal a stadionba.”
A kormánybiztos úgy számol, hogy ha a jövő nyáron elkészülnek a kivitelezési tervek, év végén elindulhatna az építkezés, onnantól számítva pedig 24-28 hónapon belül, 2017 végére felhúzhatják az új stadiont, amelyre a 2015-ös költségvetéstől kezdve különítenének el forrásokat. Elmondta azt is, hogy Lipcsében és Berlinben választottak már „hasonló új stadiont a régibe” megoldást, de a két aréna közti területgyűrű beépítése egyedülálló lesz a világon, ilyet Magyarország próbál először megvalósítani.
Az új nemzeti stadion funkciói tehát az alábbiak lesznek:
- egy legmagasabb UEFA kategóriájú, legalább 65 000 fő befogadására alkalmas multifunkcionális stadion, amelyik a „stadion a stadionban” koncepció alapján épül fel
- edzőtermek, versenypályák: jégkorong, labdajátékok, asztalitenisz, vívás, ökölvívás, birkózás, és további küzdősportok
- kivilágítható panoráma futópálya a stadion legfelső szintjén
- sportolói és lakossági igényeket kielégítő fitneszközpont
- konferencia helyszín, mélygarázs, szálloda, sporthoz kapcsolódó kereskedelmi egységek, üzletek
A Nemzeti Olimpiai Központ beruházás további részei:
- a Körcsarnok és a Millenáris Velodrom felújítása
- a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok átépítése
- egy úszó- és vízilabda versenyek lebonyolítására alkalmas létesítmény megépítése
- egy multifunkcionális edzéscsarnok kialakítása
- egy atlétikai versenyek megrendezésére alkalmas pálya megépítése, valamint egy fedett atlétikai edzőpálya létesítése
- kiszolgáló létesítmények, parkolók kialakítása
Forrás: Világgazdaság, HVG, Nemzeti Sport
Hozzászólások