Letesztelték, hogy valóban uralhatnák-e a csótányok a földet egy esetleges nukleáris apokalipszis után.
Két új dinoszauruszfaj kövületeire bukkantak fosszíliavadászok az angliai Wight-szigeten, a húsevő spinosauridák 125 millió éve éltek a térségben.
A növények képesek érzékelni, hogy batárok, vagy ellenségek veszik őket körbe.
Az égési folyamat során közel 2 millió gyémánt nano részecske jelenik meg.
A szarkák és a varjak többek között az olyan fényes dolgok gyűjtögetésétől váltak híressé, mint a kulcsok, fémkupakok és elhagyott ékszerek.
Irány az űr! elnevezéssel második alkalommal hirdetett űrkutatási csapatversenyt a magyarországi és a határon túli magyar középiskolások számára a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT).
Mintegy ezer megkövesedett tojáshéj vizsgálatával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén földtörténeti kor embere.
A vadon élő beporzók számának csökkenésével és ennek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik az Európai Unió (EU) Safeguard projektje.
Gondolkoztál már rajta, hogy vajon ki kereszteli el a hírhedt hurrikánokat, vagy trópusi viharokat?
A tudomány nem ismer határokat, a fejlesztésekből és a kísérletezésekből a gyümölcsök sem maradhattak ki.
Az amerikai kontinens legrégebbi ismert emberi lábnyomait fedezhették fel Új-Mexikóban: a 21-23 ezer éves ősi nyomokat a White Sands nemzeti parkban tárták fel.
Tudományos magyarázat áll a mögött, hogy miért tudunk mindig egy kis édeset enni, a nehéz fogások után is.
