A magyar űrrepülés évfordulója
1980. május 26-án kezdte meg űrrepülését Magyarország első, és eddig egyetlen űrhajósa, Farkas Bertalan.
A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz program keretében vált lehetővé, hogy a tagországok - az akkori szocialista országok - mindegyike egy-egy pilótát küldhet az űrbe szovjet pilóták mellett.
A magyar jelölteket 1977 májusában kezdték válogatni a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben. Négy pilótát választottak ki, akik közül ketten, Farkas Bertalan vadászpilóta és Magyari Béla a Gagarin Űrhajóskiképző Központban folytatták a felkészülést szovjet pilótajelöltekkel együtt. Mindkét magyar pilóta kiváló eredménnyel végezte a kiképzést. Két év alatt mindent meg kellett tanulniuk az űrhajóról, az űrhajózásról. A felkészülés alatt mindvégig tudták, hogy csak egyikük mehet az űrbe.
A Szojuz-36 fedélzetén végül Farkas Bertalan és a tapasztalt szovjet pilóta, Valerij Kubaszov utazhatott. Magyari Béla mindvégig készen állva várta az esetleges helyettesítést. Magyarország a hetedik ország volt, amely állampolgárát küldhette a világűrbe. Hét napot töltöttek a világűrben és több kísérleti programot is végrehajtottak. A programot több magyar kutatóintézet dolgozta ki az orvosbiológia, a fémtechnológia, a fizika, a távérzékelés és az erőkutatatás területéről.
Május 28-án a Szojuz-36 összekapcsolódott a Szaljut-6 űrállomással, ahol két szovjet űrhajós, Leonyid Popov és a Valerij Rumin fogadta Farkast és Kubaszovot. Június 3-án értek vissza a Földre, Dzsezkazgan városától 140 km távolságban.
Farkas Bertalan a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság Hőse, a Magyar Népköztársaság Űrhajósa és szülővárosa, Gyulaháza díszpolgára. Kijevben a Társadalmi Elismerés és Nagyság Érdemrendet, valamint 2010-ben Prima Pirimissima-díjat kapott. Az Űrhajósok Nemzetközi Szervezetének egyik alapító tagja.
Űrutazása során egyik este, május 26-án ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek, magával vitte a tv-macit is.
2002 óta a Közlekedési Múzeum Hírességek Csarnokában látható szkafandere.
1980-ban a szovjet-magyar űrrepülés tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank 100 forintos emlékpénzt adott ki, amely még ma is törvényes fizetőeszköz.
A Szovjetunió által vezetett Interkozmosz program keretében vált lehetővé, hogy a tagországok - az akkori szocialista országok - mindegyike egy-egy pilótát küldhet az űrbe szovjet pilóták mellett.A magyar jelölteket 1977 májusában kezdték válogatni a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutatóintézetben.
A Szojuz-36 fedélzetén végül Farkas Bertalan és a tapasztalt szovjet pilóta, Valerij Kubaszov utazhatott. Magyari Béla mindvégig készen állva várta az esetleges helyettesítést. Magyarország a hetedik ország volt, amely állampolgárát küldhette a világűrbe. Hét napot töltöttek a világűrben és több kísérleti programot is végrehajtottak. A programot több magyar kutatóintézet dolgozta ki az orvosbiológia, a fémtechnológia, a fizika, a távérzékelés és az erőkutatatás területéről.
Május 28-án a Szojuz-36 összekapcsolódott a Szaljut-6 űrállomással, ahol két szovjet űrhajós, Leonyid Popov és a Valerij Rumin fogadta Farkast és Kubaszovot. Június 3-án értek vissza a Földre, Dzsezkazgan városától 140 km távolságban.
Farkas Bertalan a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság Hőse, a Magyar Népköztársaság Űrhajósa és szülővárosa, Gyulaháza díszpolgára. Kijevben a Társadalmi Elismerés és Nagyság Érdemrendet, valamint 2010-ben Prima Pirimissima-díjat kapott. Az Űrhajósok Nemzetközi Szervezetének egyik alapító tagja.
Űrutazása során egyik este, május 26-án ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek, magával vitte a tv-macit is.
2002 óta a Közlekedési Múzeum Hírességek Csarnokában látható szkafandere.
1980-ban a szovjet-magyar űrrepülés tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank 100 forintos emlékpénzt adott ki, amely még ma is törvényes fizetőeszköz.
Hozzászólások