Földönkívüli lénynek nézték a világ egyik legkülönösebb élőlényét

A tudomány egyik legnagyobb rejtélye a pacára hasonlító teremtmény, ami agy nélkül tanul, száj nélkül táplálkozik és szinte elpusztíthatatlan.A világ egyik legtitokzatosabb élőlénye blob, avagy massza, akit egy horrorfilm után neveztek el, de akár abból is származhatna, hiszen agy nélkül gondolkodik, száj nélkül eszik, a szaporodása nem nevezhető hétköznapnak és szinte meg sem lehet ölni.

A különös teremtményt 1973-ban fedezte fel a texasi Dallas közelében élő Marie Harris, aki a kertjében figyelt fel a krémes, halványsárga, leginkább omletthez hasonlító lényre, ami nyugtalanító módon növekedett.

Harris a gereblyével darabokra verte szét a lényt, ám az nem pusztult el. A nő két nappal később azzal szembesült, hogy az a valami regenerálódott. Ekkor Harris férje esett neki a lénynek, de azt bottal, méreggel, nagynyomású vízzel és fegyverekkel sem lehetett megölni. A házaspár végül feladta, a lény pedig egyszer csak nyom nélkül eltűnt.

Harrisék hiába törték a fejüket, nem találtak értelmes magyarázatot, így egy idő után biztosak voltak abban, hogy az a valami földönkívüli lehetett, ám ebben tévedtek, mert a különös élőlény erről a bolygóról származik, a tudósok pedig folyamatosan vizsgálják.

Nem lehet besorolni: A tudományos nevén Physarum polycephalum nem növény, nem állat és nem gomba, de már kilencszáz fajtáját azonosították. Az is kiderült róla, hogy minden kontinensen megtalálható, a színe sárgás, a kiterjedése folyamatosan változik.

A kinézete leginkább egy pacára hasonlít. Nincs látható feje, szeme, agya és végtagjai, de mégis érzékeli a fényt, táplálkozik, szaporodik és gondolkodni is képes. Mindezek után érthető, hogy a hétköznapi nevét, masszát, miért egy 1958-as horrorfilm ihlette.

A szóban forgó történetben egy világűrből érkezett, alaktalan massza keseríti meg az emberiség életét, és fal fel mindent, amit be tud borítani. A valóságban létező massza ártalmatlan, és leginkább azért érdekes, mert egyelőre senki sem tudta igazán megfejteni.

Nincs agya, de tanul: Physarum polycephalum leginkább egy hatalmas sejt, aminek nincs agya és hiányoznak a szervei, mégis bizonyított tény, hogy amikor két különböző egyed találkozik, akkor átadják egymásnak a tudásukat. Szétválás után viszik magukkal azokat az információkat, amelyeket az egyesülés során szereztek egymástól.

Miután a tudósok Petri-csészékben kitenyésztették a példányokat, kísérletezni kezdtek. A vizsgálat abból állt, hogy a mozgó állatok útjába veszélyesnek látszó, de valójában ártalmatlan anyagot, például sót, helyeztek.

Az egyedek elindultak a són túl található táplálékért, de a só láttán lelassultak. Amikor átkeltek azon, rájöttek, hogy a só nem árt nekik. Ezt követően a tudósok olyan példányokkal párosították őket, amelyek még nem tudták, hogy a só veszélytelen.

A kétezer darab blob mindegyike átadta a tudását a többieknek, még úgy is, hogy egy példány három vagy négy tapasztalatlan társával egyesült. A mikroszkóp alatt megfigyelhető volt az újonnan létrejött csatorna, amin keresztül az egyesült állatok információt cseréltek.

Ugyanezzel a módszerrel osztották meg egymással a táplálék térbeli elhelyezkedését és az ahhoz vezető legrövidebb, leglogikusabb utat is.Nincs lába, de mozog: A különleges élőlény elsősorban az erdők talaján él, mintha csak egy penészfolt lenne egy kövön vagy egy szemétkupacon. A mérete néhány négyzetcentimétertől több négyzetméterig terjedhet. Nincs helyhez kötve. A helyváltoztatásra óránként egy centiméteres sebességgel képes. Nincs szeme, de érzékeli a fényt, ahogy azt is, ha táplálék közelébe kerül.

Nincs szája, de eszik: A természetes élőhelyén gombákkal és baktériumokkal táplálkozik, de laboratóriumi körülmények között a zablisztet is szívesen fogyasztotta. Ezért a táplálékért akadályokon és labirintusokon is képes volt keresztülmenni.

Ez a kísérlet azzal kezdődött, hogy a kutatók lemodellezték Tokiót és a körülötte található 36 várost, majd mindenhova kis zablisztkupacokat helyeztek el. A lény Tokió vonatrendszerét követve nyúlt ki és ágazott szét a ragacsos csápjaival, zseniálisan összekötve a táplálékforrásokat.

Megölni szinte lehetetlen: Blob rengeteg izgalmas és érthetetlen meglepetést okozott a tudósoknak. Ilyen különös dolog a neme is. Az emberek esetében a nemet a spermium által hordozott X- vagy Y és a petesejt X-kromoszómái határozzák meg, vagyis az új sejt XY-kombináció esetén fiú, XX-kombinációnál pedig lány lesz.

A blob esetében ez némileg másképp történik, ugyanis nem kettő, hanem három nemi kromoszómája van, aminek 720 kombinációja alakulhat ki. Abban az esetben, ha két lény találkozása sikeres volt, mert kompatibilis génkészlettel rendelkeztek, akkor a massza nagy kiterjedésű telepeket hozhat létre.

Elpusztítani szinte lehetetlen, köszönhetően a csodás megújuló képességének. Ha félbevágják, nem probléma, ahogy a nagy szárazság sem okoz neki gondot, ugyanis akkor addig alvó üzemmódba kerül, amíg a körülmények nem teszik lehetővé, hogy újra aktívabb legyen. A blob még ekkor is megőrzi a korábban szerzett tudását.

Kijelenthető tehát, hogy blob a tudomány egyik legnagyobb rejtélye, aminek megfejtésén folyamatosan dolgoznak a tudósok. A kutatások célja azonban nem csupán a működésének feltérképezése, hanem az is, hogy segíthet-e az erdei talajok megtisztításában, vagy egy újfajta antibiotikum létrehozásában.

(Forrás: divany.hu)