A Brit-szigetek férfijainak 1. századi hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet
A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben.
Az 5 centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban. A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol.
Nagyon kevés ábrázolás vagy írott dokumentum maradt fenn a római korszakból arról, hogy milyenek voltak az őslakosok - mesélte a régész hozzátéve, hogy ezért is izgalmas a szakértőknek az az elmélete, hogy a szobor megmutathatja, hogyan néztek ki a korabeli férfiak, milyen stílusú volt a hajviseletük.
Hogan megjegyezte, hogy a szobor jólfésült frizurája, ami hasonlít az úgynevezett focistafrizurához, magyarázható a szobor elkészítésének korlátaival, ugyanakkor a szakemberek szerint az alkotó maga döntött arról, hogy például szakállal vagy anélkül ábrázolja a modellt. Hogan szerint könnyű lett volna szakállat készíteni a férfinak, mégsincs neki, ami arra utalhat, hogy egy átlagos fiatalember arcát ábrázolhatta a készítő.
A szobrot háromszáz tárgyi lelet között találták az ásatáson, ami egy parkoló megépítését előzte meg. A figura eredetileg egy spatulához volt rögzítve, amivel gyógyszert keverhettek vagy az íráshoz használt viasztáblát simíthatták le. A régészek még nem tudták biztosan kijelenteni, hogy a szobor, amely az első évszázadból származik, római vagy kelta, de továbbra is szerepel a lehetséges elméletek között, hogy olyan kelta istenség lehetett, akinek ez az első ismert ábrázolása.
A wimpole-i régészeti helyszín környékén az évszázadok alatt változott a földhasználat: kezdetben állattenyésztésre használták, később a rómaiak által alapított település környékén azonban elsősorban földművelés folyt. A település egy bejáratott kereskedelmi hálózat központja lehetett. Az ásatáson római katonai öltözékek darabjait, érméket, egy fejsze fejét, kozmetikai eszközöket, lószerszámokat és brossokat is találtak.
Chris Thatcher, a feltárson közreműködő Oxford East Archaeology kutatója szerint a szobor a korszak "esztétikájáról és szimbolikájáról" is sok mindent elárul. A figura kezében tartott nyakperec például jellegzetes státuszszimbólum.
(Forrás: MTI)
Az 5 centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban. A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol.
Shannon Hogan, az alapítvány régésze a The Guardiannek elmondta, hogy kezdetben egy kelta istenségnek vélték a szobrot, de most már úgy gondolják a szakértők, hogy inkább egy korabeli átlagos fiatalember külsejéről ad képet.
Hogan megjegyezte, hogy a szobor jólfésült frizurája, ami hasonlít az úgynevezett focistafrizurához, magyarázható a szobor elkészítésének korlátaival, ugyanakkor a szakemberek szerint az alkotó maga döntött arról, hogy például szakállal vagy anélkül ábrázolja a modellt. Hogan szerint könnyű lett volna szakállat készíteni a férfinak, mégsincs neki, ami arra utalhat, hogy egy átlagos fiatalember arcát ábrázolhatta a készítő.
A szobrot háromszáz tárgyi lelet között találták az ásatáson, ami egy parkoló megépítését előzte meg. A figura eredetileg egy spatulához volt rögzítve, amivel gyógyszert keverhettek vagy az íráshoz használt viasztáblát simíthatták le. A régészek még nem tudták biztosan kijelenteni, hogy a szobor, amely az első évszázadból származik, római vagy kelta, de továbbra is szerepel a lehetséges elméletek között, hogy olyan kelta istenség lehetett, akinek ez az első ismert ábrázolása.
A wimpole-i régészeti helyszín környékén az évszázadok alatt változott a földhasználat: kezdetben állattenyésztésre használták, később a rómaiak által alapított település környékén azonban elsősorban földművelés folyt. A település egy bejáratott kereskedelmi hálózat központja lehetett. Az ásatáson római katonai öltözékek darabjait, érméket, egy fejsze fejét, kozmetikai eszközöket, lószerszámokat és brossokat is találtak.
Chris Thatcher, a feltárson közreműködő Oxford East Archaeology kutatója szerint a szobor a korszak "esztétikájáról és szimbolikájáról" is sok mindent elárul. A figura kezében tartott nyakperec például jellegzetes státuszszimbólum.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások