A csimpánzok rövidtávú memóriája jobb az emberénél

A csimpánzok talán okosabbak, mint gondolnánk, a rövidtávú memóriájuk legalábbis jobb az emberénél - állítja egy japán kutató.


csimpA Kiotói Egyetem Főemlőskutató Intézetének tudósa, Macuzava Tecuro az Amerikai Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (AAAS) bostoni kongresszusán ismertette kutatásait. A videón is bemutatott kísérletben az Ajumu nevű csimpánz figyelemre méltó képességről tett tanúbizonyságot.

Egy képernyőn véletlenszerűen jelentek meg és tűntek el előtte számok egytől kilencig.

A csimpánz a számok feltűnésének helyét és felbukkanásuk sorrendjét is fel tudta idézni. Ajumu a számok sorrendjével is tisztában van 1-19-ig: anélkül, hogy megmutatták volna neki, növekvő sorrendben érintette meg a számjegyeket - számolt be tapasztalatairól Macuzava.
A japán tudós az előadásán megjelent kollégák és újságírók előtt mosolyogva jegyezte meg, hogy egy átlagember a látottakat nem tudná Ajumu után csinálni. Ilyesmire csak az olyan súlyos rendellenességgel küzdő emberek képesek, mint például az autisták. A kutatás szerint viszont hat csimpánz közül hat képes kilenc szám helyére és sorrendjére visszaemlékezni a felmutatás után.
Macuzava szerint ez a remek rövidtávú (más szóval "dolgozó") memória segíti a csimpánzok túlélését a vadonban, ahol gyakran kell gyors és összetett döntéseket hozniuk. A dolgozó memória a rövidtávú memória aktív formája, egy "mentális munkaterület", amely lehetővé teszi, hogy az agy egyszerre több gondolattal foglalkozzon. A csimpánzok például így navigálnak a fák ágai között, és ennek segítségével döntenek arról, mit tegyenek, amikor állatcsoportok kerülnek szembe egymással.
Macuzava előadását a Live Science tudományos honlap ismertette.
http://www.livescience.com/27199-chimps-smarter-memory-humans.html

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com