A gyilkos barlang rejtélye
A spanyol kutatók számára rejtélyes volt, hogy miért van egy barlang kitöltése csak ragadozók maradványából?
Köztudott dolog, hogy a ragadozók a tápláléklánc csúcsán vannak, ezért csak kevés létszámban fordulnak elő az élővilágban. A tudomány szerint a húsevők, és növényevők aránya 1:10. Ez a bevett tudományos megállapítás igazolva van a fosszilis maradványokban, ugyanis a növényevők maradványai sokkal nagyobb számban vannak a ragadozókéval szemben. Kevés hely van a Földön, ahol mégis több a ragadozók maradványa a növényevőkétől. Ilyen hely a világhírű kaliforniai Rancho La Brea lelőhely. Itt a kátránytavakba, csapdába esett ragadozók maradványaiban 85% körül kerültek ki. Ez is már elég szép szám.
Van egy hely Földünkön, ami még ezen is túltesz a Madrid közelében lévő Batallones-1 barlang. Ezen a helyen az üregkitöltés alján a ragadozók fosszilis maradványa 98%! A lelőhelyet egy bányászat alkalmával 1991-ben fedezték fel. Azóta 2008-ig több mint tizennyolcezer fosszilis csontot találtak az ásatások során. A csontok rendkívül jó állapotban kerültek elő. Előfordul olyan csontlelet is, amely egy komplett csontvázat tesz ki.
Eddig sok verziót találtak már a kutatók annak magyarázatára, hogy miért van ezen a helyen az elhullott ragadozók száma 98%-ban. Egyes szakemberek szerint a tömeges pusztulás volt az oka, vagy véletlenül estek az áldozatok a barlangba. Felmerült az alkalomszerű áradások során bekövetkező földbeomlások lehetősége is. Ezeket a megállapításokat azért nem fogadták el, mert ez nem magyarázza azt, hogy növényevők tetemei itt szinte elő sem kerültek. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek az állatok teljesen egészségesen pusztultak el, és csontjuk nagyon jó állapotban került elő. A PLOS ONE folyóirat publikált cikke szerint pedig ezek az állatok „önként” mentek be a barlangba, és ott csapdába estek, majd elpusztultak.
A kutatók a barlang keletkezésének történetét kutatták, és megállapították, hogy a barlangnak egykor egyetlen kürtője volt, amelyen keresztül feltöltődött üledékkel. A speciális tafonómiai vizsgálatok szerint is az üledékképződésről adott fontos információkat. Az eredmények szerint a tetemek nem szállítódtak oda, hanem abszolút ezek a lények ott lelték halálukat, ugyanis eróziós nyomok nem voltak rajtuk. Az elváltozást a csontokon inkább a nyomás által kiváltott deformáció okozta.
A paleontológusok szerint két fajta verziója lehet a barlangok általi vesztőhelyeknek, ami csapdaként működik. Az egyik az egyik a véletlenszerű beesések a barlangba, a másik pedig a szándékos bejutás. Tehát valami miatt mehettek oda be. A paleontológusok szerint a második verzió van érvényben. A ragadozók nagy valószínűséggel ivóvíz reményében mentek be a barlangba. Azonban a táplálékszerzés sem teljesen kizárt. Az egyetlen meredek kürtőn bejutottak, de visszamenni már nem tudtak ugyanazon az útvonalon. Így a ragadozók itt nem juthattak elég táplálékhoz, hanem tömegesen elpusztultak. Ez a szerencsétlenség pedig tovább vonzotta a többi ragadozót, mert táplálékot láttak az elhullott tetemekbe. Így csaliként szolgáltak a többi ragadozónak, és besétáltak a kürtőn keresztül a csapdába. A kevés számmal előforduló növényevők teteme pedig a véletlenszerű kürtőn keresztüli behullással magyarázható, mert a növényevőknek a hely nem volt csábító. A barlangba találtak még orrszarvú maradványokat is. Közöttük sok volt a felnőtt fiatal ragadozó.
A. Az ábra nagyon jól érzékelteti, hogy a ragadozók vizet, vagy táplálékot kerestek a barlangban.
B. Az áradások a fokozatosan kitöltötték az üledékkel a barlang belsejét
C. A felszínre nyíló kürtő fokozatosan feltöltődött, és mint csapda megszűnt létezni.
D. Majd a barlang teljesen üledékkel töltődött ki.
A barlang kürtő után már nem voltak ilyen speciális feltöltődési folyamatok. A kürtő felszíne körül már a növényevő maradványok száma meghaladja a 68%-ot. Ezeknél a tetemeknél már előfordul a csonttörés is, ami arra utal, hogy a növényevők véletlenszerűn estek a kürtőbe.
(origó)
Hozzászólások