A hangadással kapcsolatos új eredményekre jutottak az ELTE etológusai
A vokális hangok felismerésének képessége, valamint a fajtársak hangjának azonosítására irányuló specializáltabb készség is evolúciósan ősi agyi mechanizmusokra épül - derül ki az ELTE Etológia Tanszékének legújabb kutatásából.
A világon elsőként, házi kedvencként tartott kutyák, malacok és emberek közvetlen összehasonlításával az egyetem Neuroetológiai Kutatócsoportjának munkatársai azt vizsgálták, milyen agyi folyamatok állnak a hangfeldolgozás hátterében a három, evolúciósan távoli rokon emlősfajnál.
A társas fajok túlélése és szaporodása szempontjából kulcsfontosságú, hogy meg tudják különböztetni mások hangadását (vokalizációját) a környezet egyéb hangjaitól (például gépi hangok, vízcsepegés), és felismerjék, ha egy vokalizáció a saját fajukhoz tartozik.
"Bár a vokális hangok számos állat számára kiemelt jelentőséggel bírnak, eddig nem volt világos, hogyan jelennek meg ezek a képességek az agyműködésben evolúciósan távoli emlősfajok esetében" - magyarázza a közleményben Morvai Boglárka, a Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója.
A beszámoló szerint emberek, kutyák és malacok vettek részt ugyanabban a kísérletben, amely során emberi, kutya- és malachangokat (például emberi sóhajok vagy köhögések, kutyaugatás, malacröfögések), valamint környezeti zajokat játszottak le nekik.
Eközben a fejbőrükre helyezett EEG-elektródák rögzítették agyuk gyors elektromos reakcióit. Az állatok nyugodt környezetben, gazdáik jelenlétében, kiképzés vagy bódítás nélkül vettek részt a vizsgálatban.
Az eredmények két jól elkülöníthető mintázatot mutattak. Embereknél és malacoknál bármilyen vokalizáció szinte azonnal, az inger bemutatását követő 200 milliszekundumon belül eltérő agyi aktivitást váltott ki, ami arra utal, hogy ezek a hangok különösen figyelemfelkeltőek.
A fajtársak hangjának felismerése pedig mindhárom fajban később, csak 300 milliszekundumon után jelent meg, ami a hallott vokalizáció összetettebb kategorizálását tükrözi.
Érdekesség, hogy a mintázatok a fajok közötti nagy evolúciós távolság ellenére is hasonlók voltak, ami olyan közös agyi mechanizmusokra utal, amelyek legalább 90 millió éve, a leszármazási vonalak szétválása előtt alakultak ki.
"Annak ellenére, hogy a vizsgált kutyák és malacok szoros kapcsolatban élnek az emberekkel, agyuk nem mutatott különleges érzékenységet az emberi hangokra" - emeli ki Magyari Lilla, a labor korábbi tagja, a norvégiai Stavangeri Egyetem egyetemi docense, vezető kutató.
"Ez alátámasztja, hogy ezek a képességek nem a közelmúltbeli domesztikáció eredményei, hanem egy ősi, emlősökre jellemző örökség részei"- teszi hozzá.
Az eredmények nemcsak a hangfelismerés mély evolúciós gyökereire világítanak rá, hanem kiemelik a társállatok kutatásának jelentőségét is az emberi agy működésének jobb megértésében.
Ahogy Andics Attila, a kutatócsoport vezetője fogalmaz: "Eredményeink azt mutatják, hogy olyan állatokkal dolgozva, amelyek eléggé bíznak bennünk ahhoz, hogy részt vegyenek ezekben a vizsgálatokban, alapvető biológiai mechanizmusokat tárhatunk fel, amelyek évmilliók óta alakítják a kommunikációt."
A kutatók eredményeikről a NeuroImage című szakfolyóirat augusztusi számában számoltak be.
(Forrás: MTI)
A világon elsőként, házi kedvencként tartott kutyák, malacok és emberek közvetlen összehasonlításával az egyetem Neuroetológiai Kutatócsoportjának munkatársai azt vizsgálták, milyen agyi folyamatok állnak a hangfeldolgozás hátterében a három, evolúciósan távoli rokon emlősfajnál.A társas fajok túlélése és szaporodása szempontjából kulcsfontosságú, hogy meg tudják különböztetni mások hangadását (vokalizációját) a környezet egyéb hangjaitól (például gépi hangok, vízcsepegés), és felismerjék, ha egy vokalizáció a saját fajukhoz tartozik.
"Bár a vokális hangok számos állat számára kiemelt jelentőséggel bírnak, eddig nem volt világos, hogyan jelennek meg ezek a képességek az agyműködésben evolúciósan távoli emlősfajok esetében" - magyarázza a közleményben Morvai Boglárka, a Neuroetológiai Kutatócsoport kutatója.
A beszámoló szerint emberek, kutyák és malacok vettek részt ugyanabban a kísérletben, amely során emberi, kutya- és malachangokat (például emberi sóhajok vagy köhögések, kutyaugatás, malacröfögések), valamint környezeti zajokat játszottak le nekik.
Eközben a fejbőrükre helyezett EEG-elektródák rögzítették agyuk gyors elektromos reakcióit. Az állatok nyugodt környezetben, gazdáik jelenlétében, kiképzés vagy bódítás nélkül vettek részt a vizsgálatban.
Az eredmények két jól elkülöníthető mintázatot mutattak. Embereknél és malacoknál bármilyen vokalizáció szinte azonnal, az inger bemutatását követő 200 milliszekundumon belül eltérő agyi aktivitást váltott ki, ami arra utal, hogy ezek a hangok különösen figyelemfelkeltőek.
A fajtársak hangjának felismerése pedig mindhárom fajban később, csak 300 milliszekundumon után jelent meg, ami a hallott vokalizáció összetettebb kategorizálását tükrözi.
Érdekesség, hogy a mintázatok a fajok közötti nagy evolúciós távolság ellenére is hasonlók voltak, ami olyan közös agyi mechanizmusokra utal, amelyek legalább 90 millió éve, a leszármazási vonalak szétválása előtt alakultak ki.
"Annak ellenére, hogy a vizsgált kutyák és malacok szoros kapcsolatban élnek az emberekkel, agyuk nem mutatott különleges érzékenységet az emberi hangokra" - emeli ki Magyari Lilla, a labor korábbi tagja, a norvégiai Stavangeri Egyetem egyetemi docense, vezető kutató.
"Ez alátámasztja, hogy ezek a képességek nem a közelmúltbeli domesztikáció eredményei, hanem egy ősi, emlősökre jellemző örökség részei"- teszi hozzá.
Az eredmények nemcsak a hangfelismerés mély evolúciós gyökereire világítanak rá, hanem kiemelik a társállatok kutatásának jelentőségét is az emberi agy működésének jobb megértésében.
Ahogy Andics Attila, a kutatócsoport vezetője fogalmaz: "Eredményeink azt mutatják, hogy olyan állatokkal dolgozva, amelyek eléggé bíznak bennünk ahhoz, hogy részt vegyenek ezekben a vizsgálatokban, alapvető biológiai mechanizmusokat tárhatunk fel, amelyek évmilliók óta alakítják a kommunikációt."
A kutatók eredményeikről a NeuroImage című szakfolyóirat augusztusi számában számoltak be.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások