A moszaszauruszok a nyílt tengeren hozták világra kicsinyeiket

A hatalmas pikkelyes gyíkok, a késő kréta időszak vízi csúcsragadozói a nyílt tengeren hozták világra kicsinyeiket - erre a következtetésre jutottak a Yale Egyetem és a Torontói Egyetem őslénykutatói, akik a Paleontology című szaklap legfrissebb számában tették közzé tanulmányukat.

A moszaszaurusz-félék (Mosasauridae) a tengeri hüllők családja volt a kréta időszakban, a legnagyobb fajok testhossza meghaladhatta a 17 métert. A hatalmas testű ragadozók 65 millió évvel ezelőtti kihalásukig népesítették be a világ tengereit.

Csotonyi_JuvenileMosasaur_YaleNews_0

Mint Daniel Field, a Yale Egyetem őslénykutatója, a tanulmány vezető szerzője rámutatott, a moszaszauruszok a mezozoikum gerinces állatvilágának legátfogóbban tanulmányozott csoportjai közé tartoznak.

Ennek ellenére a paleontológusok eddig vajmi keveset tudtak a pikkelyes tengeri hüllők szaporodásáról, mivel rendkívül ritkák az újszülött egyedek fosszíliái.

Az amerikai és kanadai őslénykutatók a Yale Peabody Természettudományi Múzeum gyűjteményében őrzött két töredékes koponyát tanulmányoztak, amelyek egy évszázada Kansas-államban, a késő kréta Niobrara formáció üledékes kőzetéből kerültek elő.

Az őskövületeket kis méreteik miatt mindeddig tengeri madarak fosszíliáinak hitték - olvasható a Yale Egyetem, valamint a Paleontology című folyóirat honlapján.

Daniel Field és Aaron LeBlanc, a Torontói Egyetem paleontológusa viszont több, a moszaszauruszokra jellemző fog- és állkapocs-sajátosságot fedezett fel.

"A testméretük az egyetlen jellegzetesség, amely a +madárelméletet+ támaszthatná alá" - hangsúlyozta Aaron LeBlanc, hozzátéve: az eddig ismert legkisebb moszaszaurusz-egyedek fosszíliáiról van szó.

A feltételezések szerint a Clidastes-faj egyedeiről van szó, a gyors és mozgékony ragadozók átlagos testhossza 2-4 méter volt, de elérhették akár a 6 métert is. Mivel a fosszíliák mélyvízi üledékes kőzetből kerültek napvilágra, vélelmezhető, hogy a pikkelyes gyíkok a tengerben jöttek a világra.

"Az általánosan elfogadott nézetekkel szemben kiderült, hogy a moszaszauruszok nem tojásrakók (ovoparia), hanem elevenszülők (viviparia) voltak, s kicsinyeiknek a nyílt vízen adtak életet" - összegezte vizsgálataik eredményeit a kanadai kutató.

http://news.yale.edu/2015/04/10/new-beginning-baby-mosasaurs-thanks-yale-research
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/pala.12165/abstract

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com