A Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomaira bukkantak magyar kutatók

Több millió évvel a Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények szinte régészeti képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből a Föld is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.

A Naprendszer keletkezése előtt létezett csillagok nyomai is felfedezhetők a bolygórendszerünkben hátrahagyott radioaktív nyomokból, amelyekből akár e csillagok pusztulásának időpontja is meghatározható - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) portálján.

hs-2014-38-a

Magyar, olasz és német kutatókból álló csoport Maria Lugaro, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK), a Lendület AGB Nukleáris Asztrofizika és Csillagpor kutatócsoportjának a munkatársa vezetésével, az MTA Atomki és a Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársainak közreműködésével két radioaktív atommagot vizsgált meg.

A két atommag különlegessége, hogy nehezek, ugyanakkor viszonylag kevés neutront tartalmaznak.
Ezek a különleges atommagok csak olyan különleges magreakciók sorozataként jöhetnek létre, amelyek protonokkal dúsítják az atommagot. Ilyen reakciók pedig csak bizonyos szupernóva-kitörések során mennek végbe.

A kutatócsoport a robbanások számítógépes modelljeinek segítségével kiszámolta, mennyi keletkezhetett ezekből az atommagokból.
Az eredményt összehasonlították a meteoritokban található mennyiséggel, így megkapták, hogy a Naprendszer keletkezésekor mennyi volt belőlük.

A két mennyiség összehasonlításából meghatározhatták, hogy a Naprendszer születése előtt utoljára legalább 15 millió évvel korábban robbant fel a közelben olyan szupernóva, amely egy fehér törpecsillag összeomlásának az eredménye. A legutolsó, nagyságrendileg 15 Nap-tömegű óriáscsillag pusztulása pedig legalább 7 millió évvel előzte meg a Nap létrejöttét.

Mindeddig nincs nyoma ennél közelebbi időpontban felrobbant csillagoknak. Ebből következik, hogy az a gáz- és porfelhő, amelyből a Nap kialakult, viszonylag hosszan lehetett nyugalomban, ami csak akkor lehetséges, ha igen nagy volt a tömege. Mindezek alapján könnyen elképzelhető, hogy a Nap egy óriás csillagbölcsőben keletkezett, ezernyi másik testvérével együtt, amelyek azóta szétszóródtak a Tejútrendszerben.

"A bámulatos eredmény egyedi betekintést nyújt a Naprendszer keletkezését megelőző asztrofizikai folyamatokba. A nukleáris asztrofizika szinte archeológiai karakterű képet vázol fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből Földünk is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt" - mondta Kiss László csillagász, akadémikus az mta.hu-nak.

A nagy tömegű csillagok fontos szerepet játszanak az anyag fejlődésében. Belsejükben születtek, illetve születnek ma is a nehezebb kémiai elemek, amelyek a csillagok életének végén, a szupernóva-kitöréskor szétszóródnak a csillagközi felhőkben. Ha egy ilyen felhőből születik egy új csillag - mint a Nap is -, akkor annak és bolygóinak anyagában ott lesznek a nehezebb kémiai elemek. A vérben lévő vas, a csontok kalciuma, a levegő oxigénje mind ősi csillagok belsejében született, ahonnan szupernóva-kitöréskor szabadult ki.

MTI

Hozzászólások

13 rejtélyes régészeti lelet

13 rejtélyes régészeti lelet

A tudósok sem értik az ókori Görögországból származó automata kaput, Minósz király központi fűtését vagy a velencei vámpír eredetét.

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

12 rejtélyes jelenség, amire a tudomány se találja a magyarázatot

A tudósok se értik a földrengéseket megelőző fényjelenségeket, de a táncoló pestis és a megfagyott lány esete is csak fejfájást okoz nekik.

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

A homeopátia nem hatékony, és káros is lehet a vezető európai tudósok szerint

Nincs rá bizonyíték, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatékony lenne, sőt kártékony is lehet, mivel eltántorítja a betegeket a bizonyítékalapú orvoslás igénybe vételétől - fogalmazott a szerdán kiadott szakvéleményében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), amely jav

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Tíz város, amely már ma a jövőt képviseli

Robotzsaruk, drón csomagszállítók és más újdonságok teszik futurisztikussá, például, Washingtont vagy Moszkvát.

Mindennapi tárgyak, amelyek halálos fegyverként is beváltak

Mindennapi tárgyak, amelyek halálos fegyverként is beváltak

A sisak, a liszt, de a Kubotan is remek önvédelmi eszköz.

Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

Óriási aszteroida repül el a Föld mellett szeptember 1-jén

A Florence jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a bolygónkra.

Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Tényleg melltartókat égettek a feministák?

Makacsul tartják magukat a történelmi tévhitek, amikben még ma is sokan hisznek.

Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

Megfejtésre váró rejtély a holdrengés

A világunk tíz legnagyobb kérdése, amire még nincs válasz.

Bolygóvédelmi tisztet keres a NASA, a Föld idegenektől való megvédésére

Bolygóvédelmi tisztet keres a NASA, a Föld idegenektől való megvédésére

Az állás tényleg valós, amelyet az amerikai kormány hivatalos online felületén hirdettek meg.

Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

Pszichológiai kísérletek veszik el az emberiségbe vetett hitet

A hat felmérés eredményéből kiderül, hogy sokan szándékosan gázolják el az állatokat, rengetegen figyelmetlenek, fasiszták és konformisták.

http://ujhazak.com