A Seuso-kincsek és a történelem hamisítás is téma lesz az MTA filmklubján

A Tanácsköztársaság története és a történelemhamisítás kérdése, Szigetvár ostroma egy játékprogrammal életre keltve, a 2033-as Mars-misszió, a dunai halak élővilága Budapestnél és a Seuso-kincsek rejtélye is téma lesz a Magyar Tudományos Akadémia április 12-én induló filmklubjának vetítésein. A tavaszi szezonban nyolc alkalommal tart vetítést ismeretterjesztő filmekből az MTA filmklubja, amelyen április 12. és május 31. között a filmek után meghívott szakértők segítségével lehet elmélyülni az aktuális témákban - olvasható az akadémia MTI-hez küldött közleményében. Az MTA székházában rendezett vetítéssorozatot Tasnádi István Memo című alkotása indítja, amely után Racsmány Mihály kutató segít körüljárni a témát.


A második alkalommal Borsody István 133 nap - a Tanácsköztársaság története című munkája forog majd, ez a manipulált iskolai tananyagok és hiányos történelmi feldolgozásokat járja körül. A vetítés után Katona Csaba történész igyekszik válaszokat találni a felmerülő kérdésekre. A tavalyi Zrínyi emlékévhez kapcsolódva Baltavári Tamás Szigetvár 1566 című animációját is meglehet tekinteni, utána a témáról Hóvári János, volt ankarai nagykövet és Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója beszélget.


Sik András Mars-kutató és Kereszturi Ákos csillagász a vörös bolygó vizsgálatával kapcsolatos legfrissebb eredményeiről számol be egy következő alkalommal, amelyen a közönség a National Geographic által készített Mars - Utunk a vörös bolygóra című sorozat harmadik részét tekintheti meg. Szó lesz még továbbá Budapest halairól, a külföldi letelepedés és kivándorlás kérdéséről, valamint az erdélyi magyar családok világháborút követő sorsáról, a sorozat zárásaként pedig a ma is aktuális Seuso-kincsek rejtélyét feldolgozó, Dézsy Zoltán Seuso 2. című dokumentumfilmjében felvetett kérdéseket a Seuso Kutatási Projekt felkért szakértőjével vizsgálhatják meg a jelenlévők.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com