A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó
A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.
A podcast vendége, Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószáló Farm tulajdonosa, aki több mint tíz éve alkalmazza a technológiát, elmondta, a no-till farming (szántás nélküli gazdálkodás) direkt vetést jelent, azaz a talajnak csak legfeljebb tíz százalékát "zavarják". Csak vetőgépeket használnak, nem végeznek talajmunkát, a mulcsot a felszínen hagyják, ami segíti az élő mikroorganizmusok fejlődését.
Felidézte, hogy édesapja már a 2000-es évtized aszályos éveiben a szántás nélküli gazdálkodásra készülve vásárolt forgatás nélküli talajművelő eszközöket.
A váltás fő szempontja a talajerózió volt, ami azóta látványosan megszűnt. Eltűnt a termőföldön az eketalp, a 30-40 éve mélyszántással művelt talajban 5-10 centiméter mélyen lévő, betonkeménységű réteg, amelyet nagyon nehéz áttörni. A családi gazdaságban művelt területen 80-90 centiméter mélységre le lehet hatolni egy pálcával - jegyezte meg.
Beszélt arról, hogy a forgatás nélküli technológia lassabb fejlődést hoz a növényeknél, hiszen tömörebb a talaj, sokkal több benne a nedvesség és hűvösebb. Amikor csapadékos idő volt, kétszeres termésátlagot tudtak hozni: a szántással művelt földeken 3,5 tonna, Berend Ferencéknél 7 tonna volt a hektáronkénti termésátlag.
Ismertette: a betakarítás után sokszor gabonát vetnek, amit szélesebb körben szakmaiatlannak tartanak. "Semmit nem csinálunk a betakarítás után, egy no-till vetőgép egy két és fél centiméteres sávot megtisztít, és beleteszi a magot két-három centiméter mélyre".
Elmondta, hogy a technológiának köszönhetően a talajban lévő mikroorganizmusok helyreállítják a talaj egészségét, nem kell baktériumtrágyákat hozzáadni, és csekély mértékben kell növényvédőszereket használni.
Beszámolt arról is, hogy a talajtakarást zöld növényi felülettel igyekeznek biztosítani, 7-8 fajból álló keveréket vetnek el, amely tartalmaz többi között rozsot, árpát, olajretket, mustárt, facéliát. A zöld növényeket szakaszosan angus marhaállománnyal legeltetik le.
Akik ezt a technológiát használják, arról beszélnek, hogy régen sok bankhitellel dolgoztak, most anélkül gazdálkodnak, és kevesebb feszültséggel jár a munkájuk - emelte ki. A technológia fogadtatásáról azt mondta, szubkultúrát alkotnak a mezőgazdaságban, elterjedéséhez nagy paradigmaváltás kellene.
Áder János felvetette, hogy az így művelt talajon eltűnik a parlagfű, amely egyébként a tápanyagok 30 százalékát elvonja talajból, és Magyarországon minden ötödik ember szenved allergén hatásától.
Berend Ferenc elmondta, a no-till technológiával a gyomflóra teljesen átalakul, réti társulásként él, amelyben nincs parlagfű. Az allergén gyom az ő területükön a művelés második évében eltűnt. Egyetértettek abban, hogy az erózió megelőzése, a talajminőség javítása, a költséghatékonyság, a talaj vízmegőrző képességének javítása, az egészségesebb élelmiszer előállítása és a gyomgazdálkodás miatt a világ más tájain egyre többen alkalmazzák forgatás nélküli talajművelést.
(Forrás: MTI)
A podcast vendége, Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószáló Farm tulajdonosa, aki több mint tíz éve alkalmazza a technológiát, elmondta, a no-till farming (szántás nélküli gazdálkodás) direkt vetést jelent, azaz a talajnak csak legfeljebb tíz százalékát "zavarják". Csak vetőgépeket használnak, nem végeznek talajmunkát, a mulcsot a felszínen hagyják, ami segíti az élő mikroorganizmusok fejlődését.Felidézte, hogy édesapja már a 2000-es évtized aszályos éveiben a szántás nélküli gazdálkodásra készülve vásárolt forgatás nélküli talajművelő eszközöket.
A no-till technológiára való átállás gazdasági döntés volt, és 2011-től már nem szántanak teljes termőterületen.
A váltás fő szempontja a talajerózió volt, ami azóta látványosan megszűnt. Eltűnt a termőföldön az eketalp, a 30-40 éve mélyszántással művelt talajban 5-10 centiméter mélyen lévő, betonkeménységű réteg, amelyet nagyon nehéz áttörni. A családi gazdaságban művelt területen 80-90 centiméter mélységre le lehet hatolni egy pálcával - jegyezte meg.
Beszélt arról, hogy a forgatás nélküli technológia lassabb fejlődést hoz a növényeknél, hiszen tömörebb a talaj, sokkal több benne a nedvesség és hűvösebb. Amikor csapadékos idő volt, kétszeres termésátlagot tudtak hozni: a szántással művelt földeken 3,5 tonna, Berend Ferencéknél 7 tonna volt a hektáronkénti termésátlag.
Ismertette: a betakarítás után sokszor gabonát vetnek, amit szélesebb körben szakmaiatlannak tartanak. "Semmit nem csinálunk a betakarítás után, egy no-till vetőgép egy két és fél centiméteres sávot megtisztít, és beleteszi a magot két-három centiméter mélyre".
Elmondta, hogy a technológiának köszönhetően a talajban lévő mikroorganizmusok helyreállítják a talaj egészségét, nem kell baktériumtrágyákat hozzáadni, és csekély mértékben kell növényvédőszereket használni.
Beszámolt arról is, hogy a talajtakarást zöld növényi felülettel igyekeznek biztosítani, 7-8 fajból álló keveréket vetnek el, amely tartalmaz többi között rozsot, árpát, olajretket, mustárt, facéliát. A zöld növényeket szakaszosan angus marhaállománnyal legeltetik le.
Akik ezt a technológiát használják, arról beszélnek, hogy régen sok bankhitellel dolgoztak, most anélkül gazdálkodnak, és kevesebb feszültséggel jár a munkájuk - emelte ki. A technológia fogadtatásáról azt mondta, szubkultúrát alkotnak a mezőgazdaságban, elterjedéséhez nagy paradigmaváltás kellene.
Áder János felvetette, hogy az így művelt talajon eltűnik a parlagfű, amely egyébként a tápanyagok 30 százalékát elvonja talajból, és Magyarországon minden ötödik ember szenved allergén hatásától.
Berend Ferenc elmondta, a no-till technológiával a gyomflóra teljesen átalakul, réti társulásként él, amelyben nincs parlagfű. Az allergén gyom az ő területükön a művelés második évében eltűnt. Egyetértettek abban, hogy az erózió megelőzése, a talajminőség javítása, a költséghatékonyság, a talaj vízmegőrző képességének javítása, az egészségesebb élelmiszer előállítása és a gyomgazdálkodás miatt a világ más tájain egyre többen alkalmazzák forgatás nélküli talajművelést.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások