A Tejútrendszer első "csontját" fedezték fel

A Tejútrendszer első "csontját" - egy porból és gázokból álló hosszú "indát" - fedezték fel az infravörös tartományban működő Spitzer-űrteleszkóp segítségével a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói, akik eredményeikről az Amerikai Csillagászati Társaság közgyűlésén számoltak be.


130108162235-largeA Tejútrendszer egy küllős spirálgalaxis, amelynek szerkezetét, mivel a csillagászok belülről vizsgálják, nehéz pontosan meghatározni. Ugyanakkor más spirálgalaxisok esetében a kutatók észlelték a távoli csillagvárosok "csontvázát", hosszú, egyenes képződményeket, amelyek sokkal kevésbé masszívak, mint a spirálkarok - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon (http://www.sciencedaily.com/releases/2013/01/130108162235.htm).

Alyssa Goodman és kollégái a galaktikus "csontot" akkor fedezték fel, amikor a Nessie elnevezésű porfelhőt tanulmányozták. A képződmény központi részét három éve szintén a Spitzer-űrteleszkóp segítségével a Bostoni Egyetem kutatói térképezték fel, és a struktúrát a Loch Ness-i szörny után nevezték el. Alyssa Goodman csapata viszont azt derítette ki, hogy Nessie kétszer, de akár nyolcszor is hosszabb lehet, mint a Bostoni Egyetem asztrofizikusai eredetileg feltételezték.

A gázmolekulák rádiósugárzása arról tanúskodik, hogy nem az anyag véletlenszerű kivetüléséről van szó, hanem valóságos képződményről. A struktúra hossza több mint 300 fényév, szélessége azonban legfeljebb egy vagy két fényév, és annyi anyagot tartalmaz, amely százezer Nap-tömegnek felel meg.

"Leginkább a szárkapocsnak, a fibulának, az alsó lábszárunkban lévő vékony, hosszú csontnak felel meg" - magyarázta Alyssa Goodman. Szerinte lehetséges, hogy a "csont" a spirálkarok között helyezkedik el. Elképzelhető az is, hogy a spirálképződményeket összekötő nagyobb hálózat egyik eleméről van szó.
"Reményeink szerint egyre több és több ilyen elemet találunk, amelyek segítségévek megalkothatjuk a Tejútrendszer +csontvázának+ háromdimenziós térképét" - vélekedett Alyssa Goodman.

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com