A természeti környezet átalakítása a betegségeket terjesztő állatoknak kedvez egy új kutatás szerint

Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket - állapították meg brit kutatók.A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered - írja a BBC hírportálja.

    
"Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az emberre is veszélyes fertőző betegségeket" - mondta Rory Gibb, a University College London (UCL) munkatársa. Az erdők, füves vidékek és sivatagok átalakítása városokká, peremvárosokká és mezőgazdasági területekké számos vadon élő állatot sodor a kihalás szélére.
    

Az olyan hosszú élettartamú állatoknak, mint az orrszarvú, speciális környezetre van szükségük a túléléshez, míg rövid életű társaiknak, például a patkányoknak és a galamboknak a legtöbb környezetben sikerül boldogulniuk, és épp ezek a "túlélők" azok, amelyek a legtöbb kórokozót hordozzák. A szakemberek 184 korábbi tanulmány adatait elemezték: a vizsgált csaknem 7 ezer állatfajból 376 hordoz olyan kórokozókat, amelyek az embernél is előfordulnak.
    

A kutatók szerint nagyon sok tényező közrejátszik a kórokozók állatról emberre való átterjedésében, ami betegségek felbukkanásához és világjárványhoz vezethet. A vadállatokkal való szoros érintkezés - vadászat, kereskedelem vagy az élőhelyeik zsugorodás révén - az új betegségek felbukkanásának fokozott kockázatát hordozza magában.
    

Az emberi tevékenységek miatt a kihalás szélére került vadállatok több mint kétszer annyi, emberre is veszélyes vírust hordoznak, mint azok a fenyegetett fajok, amelyeknek a természetvédelmi besorolása nem függ össze az emberi tevékenységekkel. A tanulmány szerint továbbá az ember alakította környezetben élő állatok több kórokozót hordoznak, mint az érintetlen természetben élő társaik.
    

"Mivel a mezőgazdasági és városi területek várhatóan tovább terjeszkednek a következő évtizedekben, erősítenünk kellene a betegségmegfigyelési tevékenységeket és az egészségügyi ellátást azokon a területeken, ahol jelentős mértékű talajbolygatás zajlik, mivel ezekben a térségekben növekvő valószínűséggel fordulnak majd elő olyan állatok, amelyek veszélyes kórokozókat hordozhatnak" - mondta Kate Jones, az UCL professzora.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

J. Robert Oppenheimer portré

J. Robert Oppenheimer portré

Ismerd meg az atombomba feltalálóját még a magyar mozikba csütörtökön érkező film megtekintése előtt!

http://ujhazak.com