A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.Évtizedeken át szinte magától értetődő gyakorlat volt számos mediterrán üdülőhelyen, hogy a strandszezon kezdete előtt eltakarították a partokon felhalmozódó barna növényi sávokat.

Ennek egyszerű oka az volt, hogy a turisták rendezett, tiszta és látványos tengerparttal találkozzanak. A legújabb kutatások azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a beavatkozás súlyos következményeket okozhatott, és hozzájárulhatott több homokos strand gyorsabb eltűnéséhez.

A szóban forgó növényi maradványok a Posidonia oceanica nevű tengeri növényből származnak, amely a Földközi-tenger egyik legfontosabb élőlénye. Levelei természetes módon leválnak, majd a hullámzás a partra sodorja őket. Az évek során ezekből vastag, akár egy méternél magasabb barna sávok alakulhatnak ki a part mentén.

Sokáig egyszerűen hulladékként tekintettek ezekre a felhalmozódásokra. A strandüzemeltetők munkagépekkel távolították el őket, hogy a tengerpart vonzóbb legyen a nyaralók számára. A tudományos vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ezek a növényi rétegek valójában fontos természetes védelmi funkciót töltenek be.

A parton felhalmozódó posidonia-maradványok csökkentik a hullámok erejét, mérséklik a viharok romboló hatását, valamint segítenek megkötni és visszatartani a homokot. Lényegében természetes hullámtörőként működnek, amelyek stabilizálják a partvonalat és lassítják az eróziót.

A probléma ráadásul nem csupán a védőréteg eltűnésében rejlik. A kutatók szerint ezek a növényi halmok jelentős mennyiségű homokot is tartalmaznak. Amikor markológépekkel elszállították őket, gyakran a homok egy része is velük együtt került ki a rendszerből. Mivel ez a folyamat hosszú éveken keresztül ismétlődött, egyes strandokon fokozatosan csökkent a homokkészlet.

Franciaországi és más mediterrán térségekben végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy az ilyen beavatkozások hozzájárulhattak bizonyos partszakaszok felgyorsult visszahúzódásához.

Bár a strandok eltűnését gyakran kizárólag a klímaváltozással és a tengerszint emelkedésével hozzák összefüggésbe, a szakemberek szerint a kép ennél jóval összetettebb.

A part menti építkezések, a dűnerendszerek károsítása, valamint a természetes folyamatok megzavarása szintén jelentős szerepet játszik az erózió felgyorsulásában.

Az elmúlt években több mediterrán település is felülvizsgálta korábbi gyakorlatát.

Egyre több helyen hagyják meg a növényi sávok egy részét, vagy a strand kevésbé frekventált részeire helyezik át őket. A cél olyan egyensúly kialakítása, amely egyszerre biztosítja a turisták kényelmét és a part természetes védelmét.

A szakértők szerint hosszú távon ez fenntarthatóbb megoldás lehet, mint a strandok folyamatos „kozmetikázása”.

(Forrás: nlc.hu)