A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel Új-Zélandon

A világ egyik legősibb madárfajának maradványait fedezték fel az új-zélandi Waiparában.A pelagornithidák, vagyis az ősi, hatalmas testű tengeri madarak családjáról úgy vélték, az északi féltekén fejlődött ki, az elmélet azonban megdőlt, amikor a család legrégebbi, bár legkisebb tagjának maradványait felfedezték Új-Zéland Déli-szigetén - számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

    
A most feltárt 62 millió éves Protodontopteryx ruthae nem sokkal azután élt a szigeten, hogy a dinoszauruszok kihaltak. Mint a család többi tagjának, a Protodontopteryx ruthae-nek is csontos, fogszerű kinövések álltak ki a csőre végéből. A tengeri madár kövületeit ugyanaz a csapat azonosította, amelyik nemrég bejelentette egy 1,6 méter magas ősi pingvin feltárását ugyanazon a lelőhelyen.
   

Leigh Love amatőr őslénykutató tavaly találta meg a Protodontopteryx csontvázának egy részét a Waipara Greensand kövülettelepen. Az ősi madarat Love felesége, Ruth tiszteletére nevezte el Protodontopteryx ruthae-nek, megköszönve, hogy évtizedek óta elviseli az őslénykutatás iránti szenvedélyét. A csontokat Love társa, a szintén amatőr Alan Mannering preparálta, majd a Canterbury-i Múzeum kurátorai és a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet tudósai írták le tudományosan az ősi madárfajt.
    

Paul Scofield, a Canterbury-i Múzeum kutatója elmondta: a fosszília kora arra utal, hogy a pelagornithidák családja a déli féltekén fejlődött ki. "Annak ellenére, hogy a madár viszonylag kicsi volt, a felfedezés jelentősége óriási a család történetének megértése szempontjából. Amíg ezt a csontvázat meg nem találtuk, az igazán régi pelagornithidák maradványai az északi féltekén kerültek elő, így azt hittük, ott alakult ki a család. Új-Zéland egészen másképp nézett ki akkoriban, trópusi éghajlat uralkodott, a tenger 25 fokos lehetett, korallokkal és óriásteknősökkel" - magyarázta.
    

A későbbi pelagornithidák óriásira nőttek, egyes fajok 6,4 méteresre kiterjesztett szárnyakkal repültek az óceán fölött. A most feltárt fosszília nemcsak az egyik legteljesebb egyede a családnak, hanem csontváza egy sor váratlan vonást is mutat, ami segít jobban megérteni ezeknek a titokzatos madaraknak a történetét - fűzte hozzá Gerald Mayr, a Senckenberg kutatóintézet tudósa.
    

Az új faj csontváza azt sugallja, hogy a madár csak kisebb távolságokat repülhetett be, szemben a későbbi leszármazottakkal. Rövid, széles álfogaival valószínűleg halakat fogott. Utódainak tűszerű álfogai fejlődtek ki, melyekkel inkább puhatestűeket, köztük tintahalakat kaptak el. A család utolsó faja 2,5 millió éve halt ki, nem sokkal azelőtt, hogy a modern ember megjelent volna.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

J. Robert Oppenheimer portré

J. Robert Oppenheimer portré

Ismerd meg az atombomba feltalálóját még a magyar mozikba csütörtökön érkező film megtekintése előtt!

http://ujhazak.com