A világon elsőként lőtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az EK szakemberei

A világon elsőként készítettek és lőtték ki az ITER fúziós berendezés védelmét szolgáló hidrogénjég-lövedékeket az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Energiatudományi Kutatóközpont (ELKH EK) szakemberei.Az ITER az egyik legnagyobb, nemzetközi összefogással épülő kísérleti fúziós erőmű, amelynek célja a fúziós energiatermelés technológiai megvalósíthatóságának demonstrálása - tudatta az ELKH az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében.
    

A közlemény felidézi, hogy az EK csaknem két évvel ezelőtt nyerte el az ITER projekt keretében kiírt pályázatot, melynek célja egy támogató laboratórium építése, valamint a fúziós berendezés biztonságos leállítására szolgáló technológia kidolgozása és tesztelése. A tájékoztatás szerint az EK Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának szakemberei rekordidő alatt tervezték, építették meg és helyezték üzembe a berendezés biztonságos és gyors leállítását szolgáló kísérleti belövőrendszert, amellyel 2021 decembere óta közel 400 kilövést hajtottak végre az EK KFKI Campusán.
    

Mint írják az ITER berendezésben a Nap közepén uralkodó hőmérsékletnél forróbbra hevített, nagyjából százmillió Celsius-fokos hidrogénplazma ég el héliummá, miközben tízszer több energia keletkezik, mint amennyit az anyag fűtéséhez felhasználnak. A berendezés védelme érdekében a biztonságos és gyors leállítást huszonhét darab belövőeszköz fogja szolgálni, melyekből a puskagolyó gyorsaságú, -260 °C-os hidrogénjég-lövedék, az úgynevezett pellet apróbb jégdarabokra törve érkezik meg a forró plazmába - tették hozzá.
    

A közlemény kitér arra, hogy a magyar fúziós közösség nagy számban képviseltette magát az idei 32. Symposium on Fusion Technology (SOFT) konferencián. A több mint 580 résztvevővel Dubrovnikban megrendezett eseményen, 19 magyar kutató és mérnök, 17 poszter keretében számolt be eredményeiről. Az EK és ipari partnerei a konferencia kiállításán is nagy sikerrel mutatkoztak be - áll az összegzésben.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com