Áder: Semmelweis Ignác helye örök a legnagyobb tudósok között (2.rész)
Áder János fővédnökként a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján szólalt fel, amelyet az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezett.
Az államfő azt mondta, hogy az antiszepszis felismerésének fontossága, és vele a módszeres megelőzés szemlélete újraírta az egész orvostudományt; minden kezelés, beavatkozás kiindulópontja lett. Ezért tisztelik szerte a világban Semmelweis Ignácot, ezért örökítette meg alakját oly sok képzőművészeti és irodalmi alkotás. Ezért áll szobra a chicagói Nemzetközi Sebészeti Múzeumban, a Halhatatlanok Termében, az orvostudományra legnagyobb hatást gyakorló tizenkét kiválóságé között - hangoztatta a köztársasági elnök. Áder János azt mondta, 2018-ban, születésének kétszázadik évfordulóján olyan tudósra emlékezik az ország, aki sohasem erkölcsi diadalra vágyott. Minden gondolatával, tettével, hivatástudatával az emberi életet szolgálta - fűzte hozzá.
Áldozatos munkásságát felidézve, a hálás utókor tiszteleg "az anyák megmentőjének" emléke előtt - fogalmazott az államfő. Megjegyezte: Semmelweis Ignác tanításából, ahogy ő kívánta, gyakorlat lett.
Felidézte, hogy az 1800-as évek közepe táján az európai nagyvárosokban volt olyan klinika, ahol a szülő nők akár 30 százaléka is a gyermekágyi láz áldozatává vált. Éppen ott, ahol mindennek az életet kellett volna szolgálnia. A magyar fővárosban, a Semmelweis Ignácot foglalkoztató kórházban azonban sikerült 1 százalék alá szorítani ezt a számot. A fertőtlenítő kézmosás, amelynek fontosságát Semmelweis Ignác felismerte, és amelyet kötelezővé tett a szülészeti osztályon, egyszerű, ma már banális eljárásnak tűnik. Az ő idejében azonban tévútnak, feleslegesnek, értelmetlennek tartották orvostársai. Nem gondolták volna, hogy kétszáz évvel később minden, amit a sterilitás fontosságáról, az orvoslás első számú törvényéről tud majd az emberiség, Semmelweis Ignác klórmész oldatos tálkáiig lesz visszavezethető. A köztársasági elnök úgy vélekedett: mai tudásunkkal alig érthető, hogy kortársai miért nem hittek neki. Gyakorlata jóval megelőzte az elméletet - jegyezte meg. Semmelweis Ignác halála után évek teltek el, mire egy napon Párizsban az akadémiai előadóterem táblájára Louis Pasteur felrajzolt egy Streptococcus baktériumot. A fertőzések természetének megismerésével a kutatás, ha lassan is, de utolérte és fényesen igazolta a magyar orvost - jelentette ki Áder János.
Felidézte, hogy Bécsben nem hittek neki, Magyarországra visszatérve azonban akadtak támogatói. Esélyt kapott, hogy bizonyítson, és így is tett. A végső győzelem sokára jött el az orvos számára, és nem is diadalmasan, hanem csak lassú változásként. Ahhoz, hogy újító téziseit elfogadják, a gyógyítás embereinek szemléletet kellett váltaniuk. "Sok víz folyt le a Dunán, míg az orvostudomány a fertőtlenítővel lemosta magáról elavult gondolkodásmódjának még a maradványait is" - fogalmazott az államfő. Tavaly november végén jelent meg a Magyar Közlönyben: a kormány Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánítja 2018-at, hogy méltó módon emlékezzen meg "az anyák megmentőjéről" születésének kétszázadik évfordulóján. A kabinet mind az anyaországban, mind a határon túl és diaszpórában élő magyarság körében szorgalmazza olyan rendezvények szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek Semmelweis Ignác munkásságához kötődnek, és hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez - írták. Semmelweis Ignác (1818-1865) a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja. Ő vette észre először, hogy a gyermekágyi láz fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos keze terjeszti.
(FOTÓ)
MTI
Az államfő azt mondta, hogy az antiszepszis felismerésének fontossága, és vele a módszeres megelőzés szemlélete újraírta az egész orvostudományt; minden kezelés, beavatkozás kiindulópontja lett. Ezért tisztelik szerte a világban Semmelweis Ignácot, ezért örökítette meg alakját oly sok képzőművészeti és irodalmi alkotás. Ezért áll szobra a chicagói Nemzetközi Sebészeti Múzeumban, a Halhatatlanok Termében, az orvostudományra legnagyobb hatást gyakorló tizenkét kiválóságé között - hangoztatta a köztársasági elnök. Áder János azt mondta, 2018-ban, születésének kétszázadik évfordulóján olyan tudósra emlékezik az ország, aki sohasem erkölcsi diadalra vágyott. Minden gondolatával, tettével, hivatástudatával az emberi életet szolgálta - fűzte hozzá.
Áldozatos munkásságát felidézve, a hálás utókor tiszteleg "az anyák megmentőjének" emléke előtt - fogalmazott az államfő. Megjegyezte: Semmelweis Ignác tanításából, ahogy ő kívánta, gyakorlat lett.
Győzött az élet. A köztársasági elnök kitért az úgynevezett "Semmelweis-reflexre". Szavai szerint a tudomány így határozza meg a tények automatikus elutasítását vizsgálat vagy kísérlet nélkül. Olyan, mintha a tudós világ utólag a "Semmelweis-reflex" szókapcsolattal fejezné ki lelkiismeret-furdalását, amiért oly sokáig nem hitt Semmelweis Ignácnak, nem hallgatta meg érveit, az őt igazoló tények ellenére is ragaszkodott megkövesedett szokásaihoz - vélekedett Áder János.
Felidézte, hogy az 1800-as évek közepe táján az európai nagyvárosokban volt olyan klinika, ahol a szülő nők akár 30 százaléka is a gyermekágyi láz áldozatává vált. Éppen ott, ahol mindennek az életet kellett volna szolgálnia. A magyar fővárosban, a Semmelweis Ignácot foglalkoztató kórházban azonban sikerült 1 százalék alá szorítani ezt a számot. A fertőtlenítő kézmosás, amelynek fontosságát Semmelweis Ignác felismerte, és amelyet kötelezővé tett a szülészeti osztályon, egyszerű, ma már banális eljárásnak tűnik. Az ő idejében azonban tévútnak, feleslegesnek, értelmetlennek tartották orvostársai. Nem gondolták volna, hogy kétszáz évvel később minden, amit a sterilitás fontosságáról, az orvoslás első számú törvényéről tud majd az emberiség, Semmelweis Ignác klórmész oldatos tálkáiig lesz visszavezethető. A köztársasági elnök úgy vélekedett: mai tudásunkkal alig érthető, hogy kortársai miért nem hittek neki. Gyakorlata jóval megelőzte az elméletet - jegyezte meg. Semmelweis Ignác halála után évek teltek el, mire egy napon Párizsban az akadémiai előadóterem táblájára Louis Pasteur felrajzolt egy Streptococcus baktériumot. A fertőzések természetének megismerésével a kutatás, ha lassan is, de utolérte és fényesen igazolta a magyar orvost - jelentette ki Áder János.
Felidézte, hogy Bécsben nem hittek neki, Magyarországra visszatérve azonban akadtak támogatói. Esélyt kapott, hogy bizonyítson, és így is tett. A végső győzelem sokára jött el az orvos számára, és nem is diadalmasan, hanem csak lassú változásként. Ahhoz, hogy újító téziseit elfogadják, a gyógyítás embereinek szemléletet kellett váltaniuk. "Sok víz folyt le a Dunán, míg az orvostudomány a fertőtlenítővel lemosta magáról elavult gondolkodásmódjának még a maradványait is" - fogalmazott az államfő. Tavaly november végén jelent meg a Magyar Közlönyben: a kormány Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánítja 2018-at, hogy méltó módon emlékezzen meg "az anyák megmentőjéről" születésének kétszázadik évfordulóján. A kabinet mind az anyaországban, mind a határon túl és diaszpórában élő magyarság körében szorgalmazza olyan rendezvények szervezését, valamint oktatási anyagok készítését, amelyek Semmelweis Ignác munkásságához kötődnek, és hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez - írták. Semmelweis Ignác (1818-1865) a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja. Ő vette észre először, hogy a gyermekágyi láz fertőzés következménye, és a fertőzést az orvos keze terjeszti.
(FOTÓ)
MTI
Hozzászólások