Az agyról készült felvételek jóval a tünetek megjelenése előtt utalnak az autizmusra
Legkorábban általában kétéves korban diagnosztizálják az autizmust, de nem ritka, hogy ennél később.
A Nature brit tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány megmutatta, hogy ennél jóval korábban, már egyévesen látszanak az agyban az autizmusra utaló jelek - írta a BBC hírportálja.
Az eredmények alapján elképzelhető korai tesztek és kezelések kidolgozása, ami azért lehet fontos, mert az agy ebben a korban még igen fogékony.
A kutatók 148 gyereket vizsgáltak meg, köztük olyanokat, akiknél nagy volt az autizmus kockázata, mivel a családban már volt autista testvér. Félévesen, egyévesen és kétévesen készítettek agyi felvételeket a gyerekekről.
Az agynak a bonyolult funkciókért - például a beszédért - felelős területén, az agykéregben már korán megmutatkoztak az eltérések azoknál a gyerekeknél, akiket később autizmussal diagnosztizáltak.
A tanulmány az autizmus felismerésének és kezelésének nagy változásai előtt nyithatja meg az utat, a korai diagnózis lehetővé teszi, hogy idejében megtanítsák a szülőknek, hogy viselkedjenek az autista kisgyerekkel, így a terápia hatékonyabb lehet. A kutatók az agyról készült felvételeket mesterséges intelligenciába táplálták, mely 80 százalékos pontossággal jelezte előre, a gyerekek közül kinél alakul ki autizmus.
A tanulmány újabb cáfolata annak az elterjedt - és rég hamisnak bizonyult - tévhitnek, hogy az MMR-oltásnak köze van az autizmushoz. A tévhit azért verhetett könnyen gyökeret, mert az oltást akkor kapják a gyerekek, amikor már diagnosztizálható az autizmus.
MTI
A Nature brit tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány megmutatta, hogy ennél jóval korábban, már egyévesen látszanak az agyban az autizmusra utaló jelek - írta a BBC hírportálja.
Az eredmények alapján elképzelhető korai tesztek és kezelések kidolgozása, ami azért lehet fontos, mert az agy ebben a korban még igen fogékony.
Körülbelül minden századik ember autista, a zavar a viselkedésben és a társas kapcsolatokban nyilvánul meg.
A kutatók 148 gyereket vizsgáltak meg, köztük olyanokat, akiknél nagy volt az autizmus kockázata, mivel a családban már volt autista testvér. Félévesen, egyévesen és kétévesen készítettek agyi felvételeket a gyerekekről.
Az agynak a bonyolult funkciókért - például a beszédért - felelős területén, az agykéregben már korán megmutatkoztak az eltérések azoknál a gyerekeknél, akiket később autizmussal diagnosztizáltak.
A tanulmány az autizmus felismerésének és kezelésének nagy változásai előtt nyithatja meg az utat, a korai diagnózis lehetővé teszi, hogy idejében megtanítsák a szülőknek, hogy viselkedjenek az autista kisgyerekkel, így a terápia hatékonyabb lehet. A kutatók az agyról készült felvételeket mesterséges intelligenciába táplálták, mely 80 százalékos pontossággal jelezte előre, a gyerekek közül kinél alakul ki autizmus.
A tanulmány újabb cáfolata annak az elterjedt - és rég hamisnak bizonyult - tévhitnek, hogy az MMR-oltásnak köze van az autizmushoz. A tévhit azért verhetett könnyen gyökeret, mert az oltást akkor kapják a gyerekek, amikor már diagnosztizálható az autizmus.
MTI
Hozzászólások