Az ELTE kutatói beszálltak a krónikus gyulladásokkal és rákos áttétekkel vívott harcba

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) fehérjekutatóinak eredményei - amelyeket a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg - többek között segítenek tisztázni az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában.Az ELTE fehérjekutatói, Nyitray Lászlónak, az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul - olvasható az ELTE Természettudományi Karának MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

    
Mint írják, a kutatók eredményei segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma, a reumás artritisz vagy a szöveti fibrózisok diagnózisában és terápiás kezelésében. A közleményben Nyitray Lászlót, a Biokémiai Tanszék professzorát, a munkacsoport vezetőjét idézik, aki elmondta, hogy az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád - amelyet 20 fehérje, azaz "családtag" alkot - evolúciós szempontból fiatalnak számít, hiszen mindössze néhány száz millió éve jelentek meg a gerincesekben. "Sejtjeinkben betöltött pontos fiziológiai szerepükről még nagyon keveset tudunk, de annál többet a patológiájukról" - mondta, hozzátéve: ha túl sok van belőlük, az különféle betegségekkel hozható kapcsolatba, krónikus gyulladások és rákos áttétek kialakulásában játszhatnak szerepet.
    

Az eredmények az Európai Biokémiai Társaságok Szövetségének "zászlóshajó" folyóiratában, a FEBS Journal hasábjain jelentek meg. Mint írják, a kalciumion azon túl, hogy az izmok és az idegrendszer működésének szabályozásában főszereplő, életfontosságú minden sejtünk életében. A sejtekben kalciumion-kötő fehérjékhez kapcsolódnak, amelyek így aktiválódnak és újabb fehérjékkel kapcsolatba lépve ki- vagy bekapcsolhatnak bizonyos működéseket. Az S100 család fehérje-fehérje kölcsönhatásairól azonban eddig keveset tudtunk.
    

A most publikált munka során a kutatók a fehérjecsalád kölcsönhatási hálózatának egy fontos tulajdonságát, a fajlagosságát igyekeztek feltárni. Sikerült kidolgozni egy olyan - kompetitív fluoreszcens polarizáción alapuló - biofizikai mérést, amely alkalmas nagyszámú fehérje esetében a kölcsönhatások erősségének kvantitatív mérésére.
    

A teljes cikk a https://ttk.elte.hu/content/feherjekutatoink-beszalltak-a-kronikus-gyulladasokkal-es-rakos-attetekkel-vivott-harcba.t.2739 linken érhető el. A közleményben kiemelik, hogy az ELTE TTK kutatóinak új eredményei az orvosi diagnosztikában és terápiában is komoly előrelépéssel kecsegtetnek, hiszen az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjait fontos diagnosztikai és gyógyszercélpont fehérjéknek tekintik a különféle tumorok, például az áttétképzésre hajlamos bőrrák (melanóma), a krónikus gyulladásos betegségek, mint a reumás artritisz, vagy a szöveti fibrózisok esetében.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

http://ujhazak.com