Az ELTE kutatói szerint a kutyákról kellene a robotok reakcióit mintázni

Az ELTE kutatói szerint sokunkban ellenérzést váltanak ki az emberhez nagyon hasonlító robotok. Ugyanakkor a világban egyre nagyobb szerepet kapnak a robotok, egyes jövőkutatók úgy vélik, pár évtized múlva már mindenhol robotok fognak minket körülvenni - olvasható az ELTE közleményében.

Megoldást keresve a problémára az ELTE Etológia Tanszék munkatársai arra jutottak, hogy a robotok elfogadtatására tervezésük során inkább az állatok viselkedését kell alapul venni. Az Etológiai Tanszéken már korábban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve fejlesztettek egy olyan robotot, amely a kutya viselkedésén alapuló érzelmi megnyilvánulásokat mutatott, például csóválta az antennáját, amikor örült, és behúzta, amikor félt - számol be a kommünikében Miklósi Ádám, a tanszék vezetője.





A közlemény szerint a kutya több okból is ideális faj a robotok viselkedésének modellezéséhez: a kutya és az ember nagyon jól tud kommunikálni egymással, a kutya élethosszig tartó kötődést alakít ki az emberekkel, az emberek pedig többnyire családtagként kezelik őt. Egy kérdőíves kutatásban az Etológia Tanszék munkatársai arról kérdeztek meg különböző korú embereket, hogy mit szeretnek a kutyájukban, illetve hogy általában véve miket tartanak a kutyák előnyös tulajdonságainak. Ebből kiderült, hogy a kutyák, szemben a robotokkal, hűségesek, ragaszkodóak, feltétel nélkül szeretnek, okosak, egyéniségük van és érzelmeket mutatnak. "Ha elérjük, hogy a robotok jövőbeli felhasználói hasonló tulajdonságokat lássanak bele majdani robotjukba, akkor könnyebben tudják majd társként elfogadni őket az otthonaikban" - idézi a közlemény Konok Veronikát, a Computers in Human Behaviour című szakfolyóiratban megjelent publikáció első szerzőjét.

A kutatók arról is megkérdezték a kérdőíves válaszadókat, hogy szerintük miből látszik egy kutyán, hogy hűséges, okos, ragaszkodó. A válaszokból kiderült például, hogy a legtöbb ember szerint a kutya a ragaszkodását és hűségét farkcsóválással, testi kontaktussal, a gazda közelségének keresésével, és azzal fejezi ki, hogy mindig a gazdát részesíti előnyben más emberekkel szemben. Ezért jutottak arra a következtetésre a kutatók, hogy ha ezekkel a tulajdonságokkal ruházzák fel a robotokat, akkor a felhasználók kedvelni fogják őket és hosszú távú kapcsolat alakul ki közöttük.

Gácsi Márta, a kutatás vezetője szerint ezzel ugyanakkor nem fogják a robotok átvenni a háziállatok helyét, csak az emberek és a robotok közti együttműködés válhat hatékonyabbá.

MTI

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com