Az idegen nyelv tanulása módosítja az agyfejlődést
Jelentősen befolyásolja az agyszerkezetet az, hogy mennyi idősen kezdi el egy gyermek első idegen nyelvét tanulni - derült ki új kutatásból.
A világ lakosságának nagyobb része élete során megismerkedik egy idegen nyelvvel. Vannak, akiknek feltűnően jól megy ez, különösen, ha elég korán kezdik - idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Brain and Language című szaklapban megjelent tanulmányt.
A kutatók a montreali McGill Egyetemen kifejlesztett számítógépes program segítségével 66 kétnyelvű és 22 egynyelvű helyi lakos mágneses rezonanciás eljárással készült agyfelvételeit vizsgálták meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy ugyanúgy fejlődik, ha az ember születésétől fogva egy vagy két nyelvvel ismerkedik meg.
Ám ha később, kisgyermekként kezd új nyelvet tanulni, miután anyanyelvében már jártasságra tett szert, akkor ez a tevékenység módosítja az agyszerkezetet, különösen az alsó homloki agykéregben. Ennek bal oldala megvastagodik, jobb oldala elvékonyodik. Az agykéreg egy többrétegű, idegsejtekből álló szövettömeg, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában.
A tanulmány készítői szerint a csecsemőkor utáni idegennyelv-tanulás új idegsejtek és neuronkapcsolatok kialakulását ösztönzi. Olyan folyamat ez, mint amilyet a kutatók az összetett mozgások, például a zsonglőrködés begyakorlásakor tapasztaltak. A tudósok feltételezik, hogy egyes felnőttek nyelvtanulási nehézségei szintén szerkezeti szinten magyarázhatók.
"Minél későbbi gyermekkorban kezdik tanulni a második nyelvet, annál nagyobbak az alsó homloki agykéregben a változások. Kutatatásunk strukturálisan bizonyítja, mennyire lényeges gyerekkorban elkezdeni az idegen nyelv tanulását, mert ez fekteti le a későbbi tanulás szerkezeti alapjait" - mondta Denise Klein, az egyetem Neurológiai Intézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2013/08/130829124351.htm)
MTI
A világ lakosságának nagyobb része élete során megismerkedik egy idegen nyelvvel. Vannak, akiknek feltűnően jól megy ez, különösen, ha elég korán kezdik - idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Brain and Language című szaklapban megjelent tanulmányt.A kutatók a montreali McGill Egyetemen kifejlesztett számítógépes program segítségével 66 kétnyelvű és 22 egynyelvű helyi lakos mágneses rezonanciás eljárással készült agyfelvételeit vizsgálták meg.
Ám ha később, kisgyermekként kezd új nyelvet tanulni, miután anyanyelvében már jártasságra tett szert, akkor ez a tevékenység módosítja az agyszerkezetet, különösen az alsó homloki agykéregben. Ennek bal oldala megvastagodik, jobb oldala elvékonyodik. Az agykéreg egy többrétegű, idegsejtekből álló szövettömeg, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában.
A tanulmány készítői szerint a csecsemőkor utáni idegennyelv-tanulás új idegsejtek és neuronkapcsolatok kialakulását ösztönzi. Olyan folyamat ez, mint amilyet a kutatók az összetett mozgások, például a zsonglőrködés begyakorlásakor tapasztaltak. A tudósok feltételezik, hogy egyes felnőttek nyelvtanulási nehézségei szintén szerkezeti szinten magyarázhatók.
"Minél későbbi gyermekkorban kezdik tanulni a második nyelvet, annál nagyobbak az alsó homloki agykéregben a változások. Kutatatásunk strukturálisan bizonyítja, mennyire lényeges gyerekkorban elkezdeni az idegen nyelv tanulását, mert ez fekteti le a későbbi tanulás szerkezeti alapjait" - mondta Denise Klein, az egyetem Neurológiai Intézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2013/08/130829124351.htm)
MTI
Hozzászólások