Az űrutazások mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálták az SZTE kutatói
Az űrutazások mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a HUNOR-program keretében, eredményeik a stressz hatásainak megértésében is segítséget nyújthat - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint az űrhajósok szervezete extrém stresszhatásnak van kitéve a küldetések során, ami befolyásolja a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok) összességét, a mikrobiomot is. A mikrobiom szerepet játszik az emésztésben, az immunválaszban, a gyulladások szabályozásában és más anyagcsere-folyamatokban.
A Tombácz Dóra, az SZTE Orvosi Biológiai Intézet docense által vezetett csoport olyan kutatási projektet dolgozott ki, amelynek célja a mikrogravitáció, a sugárzás, az étrendi változások és más egyedi stressztényezők együttesének a bél- és szájmikrobiomra, valamint a vizelet mikrobiális összetételére gyakorolt hatásának megértése.
A projektbe bevont - az idén nyári Axiom-4 űrmisszióban résztvevő - űrhajósoktól a küldetés előtt, az űrben tartózkodás során több alkalommal, valamint a visszaérkezést követően is gyűjtöttek mintákat. A szegedi kutatók többek között arra keresik a választ, hogy milyen mértékű mikrobiom-változásokkal kell számolni a rövid távú űrutazások során, hogyan változik mindez a bél-, száj- és vizelet-mikrobiomban, és hogy a küldetés előtti, alatti és utáni idősoros minták alapján azonosíthatók-e olyan mintázatok, amelyek a jövőben célzott megelőző vagy terápiás beavatkozások - így étrendi módosítások, probiotikumok használata - alapjául szolgálhatnak. Ezek az eredmények potenciálisan akár a hosszabb űrutazások - például egy Mars-expedicó - során is hasznosnak bizonyulhatnak.
A kutatók várhatóan jövő tavasz végére, nyár elejére készülnek el a beérkező minták és adatok elemzésével, ezután jelenhet meg a legfontosabb eredményeket összefoglaló publikáció.
A kutatás több szempontból is úttörőnek számít: a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatoknál még nem álltak rendelkezésre a maihoz hasonló, korszerű berendezések, a SZTE kutatói nemcsak DNS-, hanem RNS-alapú vizsgálatot is végeznek, a vizelet mikrobiomjának ilyen elemezése is teljesen új iránynak számít. Emellett a korábbi kutatások csak a bakteriális közösségekre fókuszáltak, e projektben azonban olyan módszereket alkalmaznak, melyek révén a vírusok összességét, a viromot is fel tudják térképezni.
Az eredményekből kiindulva olyan további terápiás kutatásokat lehet majd indítani, amelyek nagyban hozzájárulhatnak az űrhajósok egészségének megőrzéséhez a küldetések során és ezzel pedig a missziók sikeréhez. Emellett a Földön is előfordulnak az extrém stresszhatások miatt elváltozások az emberi mikrobiomban, amelyeket a kutatások nyomán eredményesebben kezelhetők majd a jövőben.
(Forrás: MTI)
A közlemény szerint az űrhajósok szervezete extrém stresszhatásnak van kitéve a küldetések során, ami befolyásolja a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok) összességét, a mikrobiomot is. A mikrobiom szerepet játszik az emésztésben, az immunválaszban, a gyulladások szabályozásában és más anyagcsere-folyamatokban. Ha az űrbéli környezet megváltoztatja ezt az egyensúlyt, akkor az űrhajósok szervezete sebezhetőbb lehet fertőzésekkel, gyulladásokkal, emésztési panaszokkal vagy más anyagcserezavarokkal szemben.
A Tombácz Dóra, az SZTE Orvosi Biológiai Intézet docense által vezetett csoport olyan kutatási projektet dolgozott ki, amelynek célja a mikrogravitáció, a sugárzás, az étrendi változások és más egyedi stressztényezők együttesének a bél- és szájmikrobiomra, valamint a vizelet mikrobiális összetételére gyakorolt hatásának megértése.
A projektbe bevont - az idén nyári Axiom-4 űrmisszióban résztvevő - űrhajósoktól a küldetés előtt, az űrben tartózkodás során több alkalommal, valamint a visszaérkezést követően is gyűjtöttek mintákat. A szegedi kutatók többek között arra keresik a választ, hogy milyen mértékű mikrobiom-változásokkal kell számolni a rövid távú űrutazások során, hogyan változik mindez a bél-, száj- és vizelet-mikrobiomban, és hogy a küldetés előtti, alatti és utáni idősoros minták alapján azonosíthatók-e olyan mintázatok, amelyek a jövőben célzott megelőző vagy terápiás beavatkozások - így étrendi módosítások, probiotikumok használata - alapjául szolgálhatnak. Ezek az eredmények potenciálisan akár a hosszabb űrutazások - például egy Mars-expedicó - során is hasznosnak bizonyulhatnak.
A kutatók várhatóan jövő tavasz végére, nyár elejére készülnek el a beérkező minták és adatok elemzésével, ezután jelenhet meg a legfontosabb eredményeket összefoglaló publikáció.
A kutatás több szempontból is úttörőnek számít: a korábbi, hasonló jellegű vizsgálatoknál még nem álltak rendelkezésre a maihoz hasonló, korszerű berendezések, a SZTE kutatói nemcsak DNS-, hanem RNS-alapú vizsgálatot is végeznek, a vizelet mikrobiomjának ilyen elemezése is teljesen új iránynak számít. Emellett a korábbi kutatások csak a bakteriális közösségekre fókuszáltak, e projektben azonban olyan módszereket alkalmaznak, melyek révén a vírusok összességét, a viromot is fel tudják térképezni.
Az eredményekből kiindulva olyan további terápiás kutatásokat lehet majd indítani, amelyek nagyban hozzájárulhatnak az űrhajósok egészségének megőrzéséhez a küldetések során és ezzel pedig a missziók sikeréhez. Emellett a Földön is előfordulnak az extrém stresszhatások miatt elváltozások az emberi mikrobiomban, amelyeket a kutatások nyomán eredményesebben kezelhetők majd a jövőben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások