Bemutatták a Polgári Szemle legfrissebb számát
Bemutatták a Polgári Szemle című folyóirat legfrissebb számát csütörtökön Budapesten.
Lentner Csaba, a folyóirat főszerkesztője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász professzora a kiadványban megjelent kutatásában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos munkáját vizsgálta.
A főszerkesztő a bemutatón alaptörvényellenesnek nevezte az MTA működését. Megállapítása szerint az akadémikusok teljesítménye - különösen a társadalomtudományok területén - nem valósítja meg az Alaptörvény által elvárt magas szintet sem nemzetközi, sem magyarországi kitekintésben.
Az MTA akadémikusainak nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent kutatásainak száma 2000 és 2020 között ugyan 240 százalékkal emelkedett, ám ez drasztikus elmaradást mutat más országokhoz képest, hiszen például Kínában 1528 százalékos, Iránban pedig 3983 százalékos volt az emelkedés - mondta el Lentner Csaba.
Hozzátette, hogy kutatása szerint egy magyar akadémikus 10 év alatt átlagosan 0,4 cikket ír, azaz - megállapítása szerint - 25 év alatt sikerülhet egy igazán világszínvonalú publikációt megjelentetnie. A szakértő úgy vélekedett, hogy a kedvezőtlen tudományos eredmények miatt történt meg az MTA-ról a kutatóhálózat leválasztása 2019-ben.
Az akadémikusok "krónikus teljesítményhiánya" gátolja Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését, versenyképességének javulását - jelentette ki. Lentner Csaba arra a következtetésre jutott, hogy az MTA nem biztosítja a tudományos szabadságot, mert nem engedi be a testületébe a más szellemi irányvonalat, a nemzeti-polgári értéket képviselőket, valamint a nőket is diszkriminálja, mivel az arányuk csak 9 százalék az akadémikusok között.
Véleménye szerint olyan új akadémiai törvénnyel kellene szabályozni az MTA működését, amely biztosítaná a hatékony, átlátható működést, a szellemi-világnézeti semlegességet, és kizárólag teljesítmény alapon szavatolná az akadémiai tagságot.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó bemutatta a Varga Mátyás Zsolttal, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás menedzsment mesterszakos hallgatójával együtt írt tanulmányát a 15-24 évesek magyarországi és európai munkaerőpiaci helyzetéről. Magyarországon 2010 óta soha nem látott mértékben bővült a foglalkoztatás: a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája jelenleg 81 százalék, ez a hetedik helyet jelenti az EU-ban.
Habár a 15-24 éves korcsoportban is emelkedett a foglalkoztatási ráta a 2010-es 18 százalékról 2024-re 27 százalékra, de még így se sikerült elérni az uniós foglalkoztatási ráta átlagját, amely 35 százalék - mutatott rá.
A fiatalokban tehát jelentős munkaerőpaci tartalék van, a tanulás mellett dolgozók és a részmunkaidősök arányának növelése pedig jelentősen hozzá tudna járulni a foglalkoztatás bővüléséhez - ismertette a kutatás eredményét Szalai Piroska.
Megjegyezte, hogy a fiatalok munkavállalását ösztönzi a kormány is: a fiatalokat foglalkoztatók járulékkedvezményével, 25 év alattiak szja-mentességével, valamint azzal, hogy a duális képzésben részt vevőkkel munkaszerződést kötnek a foglalkoztatók.
(Forrás: MTI)
Lentner Csaba, a folyóirat főszerkesztője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdász professzora a kiadványban megjelent kutatásában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos munkáját vizsgálta.A főszerkesztő a bemutatón alaptörvényellenesnek nevezte az MTA működését. Megállapítása szerint az akadémikusok teljesítménye - különösen a társadalomtudományok területén - nem valósítja meg az Alaptörvény által elvárt magas szintet sem nemzetközi, sem magyarországi kitekintésben.
Az MTA akadémikusainak nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent kutatásainak száma 2000 és 2020 között ugyan 240 százalékkal emelkedett, ám ez drasztikus elmaradást mutat más országokhoz képest, hiszen például Kínában 1528 százalékos, Iránban pedig 3983 százalékos volt az emelkedés - mondta el Lentner Csaba.
Hozzátette, hogy kutatása szerint egy magyar akadémikus 10 év alatt átlagosan 0,4 cikket ír, azaz - megállapítása szerint - 25 év alatt sikerülhet egy igazán világszínvonalú publikációt megjelentetnie.
Az akadémikusok "krónikus teljesítményhiánya" gátolja Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődését, versenyképességének javulását - jelentette ki. Lentner Csaba arra a következtetésre jutott, hogy az MTA nem biztosítja a tudományos szabadságot, mert nem engedi be a testületébe a más szellemi irányvonalat, a nemzeti-polgári értéket képviselőket, valamint a nőket is diszkriminálja, mivel az arányuk csak 9 százalék az akadémikusok között.
Véleménye szerint olyan új akadémiai törvénnyel kellene szabályozni az MTA működését, amely biztosítaná a hatékony, átlátható működést, a szellemi-világnézeti semlegességet, és kizárólag teljesítmény alapon szavatolná az akadémiai tagságot.
Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó bemutatta a Varga Mátyás Zsolttal, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás menedzsment mesterszakos hallgatójával együtt írt tanulmányát a 15-24 évesek magyarországi és európai munkaerőpiaci helyzetéről. Magyarországon 2010 óta soha nem látott mértékben bővült a foglalkoztatás: a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája jelenleg 81 százalék, ez a hetedik helyet jelenti az EU-ban.
Habár a 15-24 éves korcsoportban is emelkedett a foglalkoztatási ráta a 2010-es 18 százalékról 2024-re 27 százalékra, de még így se sikerült elérni az uniós foglalkoztatási ráta átlagját, amely 35 százalék - mutatott rá.
A fiatalokban tehát jelentős munkaerőpaci tartalék van, a tanulás mellett dolgozók és a részmunkaidősök arányának növelése pedig jelentősen hozzá tudna járulni a foglalkoztatás bővüléséhez - ismertette a kutatás eredményét Szalai Piroska.
Megjegyezte, hogy a fiatalok munkavállalását ösztönzi a kormány is: a fiatalokat foglalkoztatók járulékkedvezményével, 25 év alattiak szja-mentességével, valamint azzal, hogy a duális képzésben részt vevőkkel munkaszerződést kötnek a foglalkoztatók.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások