Bódis László: szoros együttműködésre van szükség a tudományban
A világban széthúzást, blokkosodást látunk, de a magyar kormány azt vallja, hogy az együttműködésben, a konnektivitásban kell érdekeltnek lenni, ezért a Nyugat és a Kelet irányába is szoros tudományos, innovációs kapcsolatokat kell kialakítani - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára az M1 csatorna kedd reggeli műsorában.
Bódis László a Sanghajban rendezett, Magyarországot díszvendégként bemutató Pujiang Innovációs Fórum zárása alkalmából arról beszélt, hogy az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, az elektromos átállás vagy a járványok kezelése, nemzetközi együttműködéseket igényelnek.
A két ország 75 éve vette fel hivatalosan a diplomáciai kapcsolatokat, ennek köszönhetően kiemelt szerepet kapott Magyarország, amely hatalmas standon mutathatta be a magyar vállalkozások és egyetemek kiválóságait - jelezte az államtitkár. Bódis László három területet emelt ki az együttműködés lehetőségeinek sorából: a magyar egyetemek és kutatóintézetek kapcsolatának kiépítését a kínai tudományos szereplőkkel, a magyar kis- és középvállalatok kínai piacra való belépését, valamint a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének magyarországi megteremtését.
Kína az elmúlt évtizedekben hatalmas lépéseket tett a tudomány és az innováció terén, a globális szabadalmi bejelentések közel felét Kínában teszik, a kelet-ázsiai tudományos publikációk részaránya pedig meghaladja a 30 százalékot. Elemi érdekünk, hogy a magyar tudományt összekapcsoljuk a kínai tudománnyal és innovációval. Segítenünk kell ugyanakkor a mintegy 6000 magyar innovatív kis- és középvállalkozást, hogy a termékeiket, technológiáikat sikerrel értékesítsék a kínai piacon is - ismertette a helyettes államtitkár.
Felidézte, hogy két hatalmas kínai beruházás érkezett az elmúlt években Magyarországra, Szegeden a BYD elektromos autókat fog gyártani, Debrecenben pedig a CATL akkumulátorokat. Az is feladat, hogy ezeket az ipari beruházásokat szintén összekapcsoljuk az egyetemekkel, arra biztatják a kínai partnereket, hogy ezek a nagyvállalatok kutatás-fejlesztési központokat is hozzanak Magyarországra.
Bódis László arról is beszámolt, hogy a fórum keretében a kínai tudományos miniszterhelyettessel találkozott, akivel két területről tárgyaltak közös kutatólaboratóriumok létrehozásának lehetőségeként a magyar és kínai egyetemek közreműködésével. Az egyik terület az egészséges élet, hiszen Magyarország kifejezetten erős az egészségiparban, gyógyszeriparban, biotechnológiában, a másik pedig a megújuló energiák területe, miután a két kínai nagyberuházás is erősen kapcsolódik a zöld átálláshoz, az elektromos autózáshoz.
Magyarország attól vonzó a kínai partnereknek, hogy a kutatás-fejlesztés és az ipar területén a magyar tudósok, kutatók, innovátorok kiválóak világviszonylatban is. A másik előny a nagyon erős magyar képzési rendszer, a felsőoktatás és a szakképzés, a harmadik vonzó tényező pedig a kedvező üzleti környezet az adó- és támogatási rendszerrel - emelte ki a helyettes államtitkár.
(Forrás: MTI)
Bódis László a Sanghajban rendezett, Magyarországot díszvendégként bemutató Pujiang Innovációs Fórum zárása alkalmából arról beszélt, hogy az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, az elektromos átállás vagy a járványok kezelése, nemzetközi együttműködéseket igényelnek.A két ország 75 éve vette fel hivatalosan a diplomáciai kapcsolatokat, ennek köszönhetően kiemelt szerepet kapott Magyarország, amely hatalmas standon mutathatta be a magyar vállalkozások és egyetemek kiválóságait - jelezte az államtitkár. Bódis László három területet emelt ki az együttműködés lehetőségeinek sorából: a magyar egyetemek és kutatóintézetek kapcsolatának kiépítését a kínai tudományos szereplőkkel, a magyar kis- és középvállalatok kínai piacra való belépését, valamint a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének magyarországi megteremtését.
Kína az elmúlt évtizedekben hatalmas lépéseket tett a tudomány és az innováció terén, a globális szabadalmi bejelentések közel felét Kínában teszik, a kelet-ázsiai tudományos publikációk részaránya pedig meghaladja a 30 százalékot. Elemi érdekünk, hogy a magyar tudományt összekapcsoljuk a kínai tudománnyal és innovációval. Segítenünk kell ugyanakkor a mintegy 6000 magyar innovatív kis- és középvállalkozást, hogy a termékeiket, technológiáikat sikerrel értékesítsék a kínai piacon is - ismertette a helyettes államtitkár.
Felidézte, hogy két hatalmas kínai beruházás érkezett az elmúlt években Magyarországra, Szegeden a BYD elektromos autókat fog gyártani, Debrecenben pedig a CATL akkumulátorokat. Az is feladat, hogy ezeket az ipari beruházásokat szintén összekapcsoljuk az egyetemekkel, arra biztatják a kínai partnereket, hogy ezek a nagyvállalatok kutatás-fejlesztési központokat is hozzanak Magyarországra.
Bódis László arról is beszámolt, hogy a fórum keretében a kínai tudományos miniszterhelyettessel találkozott, akivel két területről tárgyaltak közös kutatólaboratóriumok létrehozásának lehetőségeként a magyar és kínai egyetemek közreműködésével. Az egyik terület az egészséges élet, hiszen Magyarország kifejezetten erős az egészségiparban, gyógyszeriparban, biotechnológiában, a másik pedig a megújuló energiák területe, miután a két kínai nagyberuházás is erősen kapcsolódik a zöld átálláshoz, az elektromos autózáshoz.
Magyarország attól vonzó a kínai partnereknek, hogy a kutatás-fejlesztés és az ipar területén a magyar tudósok, kutatók, innovátorok kiválóak világviszonylatban is. A másik előny a nagyon erős magyar képzési rendszer, a felsőoktatás és a szakképzés, a harmadik vonzó tényező pedig a kedvező üzleti környezet az adó- és támogatási rendszerrel - emelte ki a helyettes államtitkár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások