Duplájára nőtt az emberiség 40 év alatt

Duplájára nőtt az emberiség 40 év alatt


Az ENSZ úgy véli, október 31-én valószínűleg Indiában fog megszületni bolygónk hétmilliárdodik lakója. Mivel számos országban a népszámlálás csak megközelítő adatokat ad, így ez a dátum inkább csak jelképes. Persze a lényeg nem is a pontos dátum, hanem az, hogy az emberiség egyre kevésbé fér el a Földön...

A tízmillárdos létszám olyan 2050-re várható. Nagyon érdekes, hogy a bolygó népessége folyamatosan nő, miközben a születési ráta meg csökken.

Mi a születési ráta? Az ezer emberre jutó születések száma egy év alatt....

A kutatók szerint a Homo Sapiens nagyjából ötvenezer éve lépett színre, és nagyon sokáig 0,5 százalékos növekedést tudott felmutatni. A születési ráta a sötét középkorba csökkenni kezdett, az átlagéletkor pedig ugyanekkor indult növekedésnek.

Egyesek úgy vélik, hogy a hetedik század tájékán az emberiség 200 millió főt tett ki és hatszáz év kellett ahhoz, hogy a 200 millióból 400 millió legyen. A növekedésbe a járványok is beleszóltak; akadt olyan is, amelyik néhány év alatt 50 millió halálos áldozatot szedett.

A demográfusok szerint az egymilliárd főt 1805 körül értük el, az oka pedig a hatalmas mezőgazdasági, ipari és tudományos fejlődés volt. Ezt követően exponenciális jelleggel indult meg a növekedési iram, mivel a második milliárd fő elérése 120 év alatt megvalósult, 1925-ben. 1959-ben a harmadik milliárd, 1973-ban a negyedik milliárd, 1987-ben az ötödik milliárd, 1999-ben pedig a hatodik milliárd...

Lehet, hogy pont ide várják a hétmilliárdodik gyermeket...

A növekedés egyre gyorsabb, mivel a jelenlegi, hétmilliárdos szint eléréséhez már elég volt mindössze 12(!) év. A tálnépesedés problémájára jelenleg nincs megoldás, mivel az főleg a fejletlenebb országokat érinti. Miközben a nyugati országokban egyre kevesebb gyermek születik, addig Indiában hamarosan többen fogna élni, mint Kínában.

A több ember több energiát, több élelmet, nagyobb gazdasági hátteret igényel ezért is nagyon fontos a környezettudatosság felé fordulni. Hir.ma

Környezettudatos témákban partnerünk az Alternatív Energia Portál!

Hozzászólások

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

http://ujhazak.com