"Édes bosszút" forralnak a szuperbaktériumok ellen ausztrál kutatók
A szó szoros értelmében "édes bosszút" forralnak az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok ellen ausztrál kutatók, akik a mikroorganizmusok által termelt szacharidokat (cukrokat) alkalmaznák a kórokozók leküzdésére.
A Queenslandi Egyetem és az ausztrál Alchemia biotechnológiai intézet kutatóinak tanulmánya a Nature Communciations legújabb számában látott napvilágot.
Világméretű problémát jelent az antibiotikum-rezisztencia, a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok elterjedése. Így égető szükség mutatkozik olyan új gyógyszerek kifejlesztésére, amelyekkel nemcsak leküzdhetők ezek a kórokozók, hanem amelyekkel szemben a baktériumok nehezebben tudnak rezisztenciát kialakítani - olvasható a Queenslandi Egyetem honlapján.
Matt Cooper, a Queenslandi Egyetem professzora a kutatásokat ismertetve hangoztatta, hogy a baktériumoknak nehezebb olyan antibiotikumokkal szemben rezisztenssé válniuk, amelyek a kórokozók által termelt saját szacharidokra épülnek.
"A baktériumsejtek külső burka egy ház téglafalára emlékeztet, ám a habarcs helyett az egyes építőelemeket szacharidok tartják egybe. Amennyiben kicselezzük a mikroorganizmust, és módosítjuk az egyik cukorvegyületet, a szacharidok nem képesek összeragasztani a sejtfal alkotóelemeit és a baktérium elpusztul" - magyarázta elképzeléseiket Matt Cooper.
Az ausztrál kutató kitért arra, hogy a baktériumok sejtfalát vette célba több régebben kifejlesztett antibiotikum, például a penicillin, vagy a vancomycin. "A különbség, hogy a mi eljárásunk belülről állítja meg a sejtfalépítés folyamatát" - fogalmazott Matt Cooper.
A kutatók az Alchemia intézet által módosított több száz szacharid-molekulát vizsgáltak meg, hogy olyan vegyületeket találjanak, amelyek megsemmisítik a kórokozót, ugyanakkor nem toxikusak az emberi szervezet sejtjeire.
"A legtöbb vizsgált molekula elrendezése +lapos+, egysíkú volt, ám azoknak, amelyek hatékonynak bizonyultak, háromdimenziós a szerkezete. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon szacharid-vázakra építve ezerféle térbeli elrendezésű gyógyszermolekulát készíthetünk" - ismertette a teszteléseket végző Johannes Zuegg, a Queenslandi Egyetem Molekuláris Biológiai Intézetének kutatója.
Az ausztrál tudósok még csak a kutatások kezdetén tartanak, ám munkájuk azzal a reménnyel kecsegtet, hogy olyan antibiotikumokat fejleszthetnek ki, amelyek ellen a kórokozóknak hosszú időn át nem sikerül rezisztenciát kialakítaniuk.
MTI
A Queenslandi Egyetem és az ausztrál Alchemia biotechnológiai intézet kutatóinak tanulmánya a Nature Communciations legújabb számában látott napvilágot.
Világméretű problémát jelent az antibiotikum-rezisztencia, a gyógyszerekkel szemben ellenálló úgynevezett szuperbaktériumok elterjedése. Így égető szükség mutatkozik olyan új gyógyszerek kifejlesztésére, amelyekkel nemcsak leküzdhetők ezek a kórokozók, hanem amelyekkel szemben a baktériumok nehezebben tudnak rezisztenciát kialakítani - olvasható a Queenslandi Egyetem honlapján.
Matt Cooper, a Queenslandi Egyetem professzora a kutatásokat ismertetve hangoztatta, hogy a baktériumoknak nehezebb olyan antibiotikumokkal szemben rezisztenssé válniuk, amelyek a kórokozók által termelt saját szacharidokra épülnek.
"A baktériumsejtek külső burka egy ház téglafalára emlékeztet, ám a habarcs helyett az egyes építőelemeket szacharidok tartják egybe. Amennyiben kicselezzük a mikroorganizmust, és módosítjuk az egyik cukorvegyületet, a szacharidok nem képesek összeragasztani a sejtfal alkotóelemeit és a baktérium elpusztul" - magyarázta elképzeléseiket Matt Cooper.
Az ausztrál kutató kitért arra, hogy a baktériumok sejtfalát vette célba több régebben kifejlesztett antibiotikum, például a penicillin, vagy a vancomycin. "A különbség, hogy a mi eljárásunk belülről állítja meg a sejtfalépítés folyamatát" - fogalmazott Matt Cooper.
A kutatók az Alchemia intézet által módosított több száz szacharid-molekulát vizsgáltak meg, hogy olyan vegyületeket találjanak, amelyek megsemmisítik a kórokozót, ugyanakkor nem toxikusak az emberi szervezet sejtjeire.
"A legtöbb vizsgált molekula elrendezése +lapos+, egysíkú volt, ám azoknak, amelyek hatékonynak bizonyultak, háromdimenziós a szerkezete. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon szacharid-vázakra építve ezerféle térbeli elrendezésű gyógyszermolekulát készíthetünk" - ismertette a teszteléseket végző Johannes Zuegg, a Queenslandi Egyetem Molekuláris Biológiai Intézetének kutatója.
Az ausztrál tudósok még csak a kutatások kezdetén tartanak, ám munkájuk azzal a reménnyel kecsegtet, hogy olyan antibiotikumokat fejleszthetnek ki, amelyek ellen a kórokozóknak hosszú időn át nem sikerül rezisztenciát kialakítaniuk.
MTI
Hozzászólások