Először észleltek kozmikus óriásrobbanásokat földi gammasugár-teleszkópokkal

Az univerzum legerősebb robbanásai sokkal nagyobb energiasugárzást produkálnak, mint korábban gondolták: különleges teleszkópok segítségével két nemzetközi kutatócsoportnak sikerült észlelnie a legnagyobb energiájú gammasugarakat, amelyeket valaha gammakitörésből mértek.A kitörések megközelítőleg akár 100 milliárdszor akkora energiájúak voltak, mint a látható fény. A H.E.S.S. és a MAGIC űrteleszkópokkal dolgozó kutatók a Nature tudományos folyóiratban publikálták megfigyeléseiket az első földi gammasugár-teleszkópokkal észlelt gammasugárzás-kitörésekről. A Német Elektronszinkrotron, a DESY fontos szerepet játszott mindkét megfigyelésben - olvasható a phys.org tudományos portálon megjelent cikkben.

   
A tudósok korábban műholdakkal tanulmányozták a gammakitöréseket.

A szatellitek azonban túl kis detektorokkal rendelkeznek ahhoz, hogy érzékeljék a kis fényerejű gammasugárzást, amely óriási energiájú gammasugárzásból ered. Tehát gyakorlatilag nem volt ismert, hogy az óriási robbanások kibocsátanak-e gammasugarakat nagyon nagy energiájú tartományban is.
   

Éveken át próbáltak elkapni egy gammakitörést a Cserenkov-teleszkópokkal. Majd váratlanul, 2018 nyara és 2019 januárja között két nemzetközi csillagászcsoport először észlelt a Földről gammasugarakat két óriási gammakitörésből. 2018. július 20-án a Namíbiában lévő 28 méteres a High-Energy Stereoscopic System, a  H.E.S.S. észlelte a 180720B gammasugárzást, 2019 januárjában pedig a La Palmán álló Major Atmospheric Gamma Imaging Cherenkov, a MAGIC észlelte a 190114C kitörést.
    

Mindkét megfigyelést az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) gammasugár-műholdjai indították el, amelyek figyelemmel kísérik az égbolt gammasugárzását, és észleléskor automatikus riasztást küldenek más gammasugár-megfigyelő intézetekhez. "Olyan gyorsan rá tudtunk mutatni a származási régióra, hogy a robbanás kezdeti észlelése után mindössze 57 másodperccel elkezdhettük a megfigyelést. A megfigyelés első 20 percében sok ezernyi fotont észleltünk a gammakitörésből" - mondta el Cosimo Nigro, a MAGIC kutatócsoportjának tagja.
    

A MAGIC 200 és ezer milliárd elektronvolt (0,2-1 teraelektronvolt) energiájú gammasugárzást mért. "Ezek messze a legnagyobb energiájú fotonok, amelyeket valaha egy gammasugár-kitörésből észleltek" - mondta el Elisa Bernardini, aki a MAGIC-kutatócsoportot vezeti a DESY-ben. Összehasonlításként: a látható fény 1-3 elektronvolt közötti értékű.
    

A kutatók megállapították, hogy a 190114C gammasugárzás-kitörés több mint négymilliárd fényévnyire történt. Ami azt jelenti, hogy a fénye több mint négy milliárd év alatt ért hozzánk. Az észlelt másik nagy gammasugárzás-kitörés, a 180720B még távolabb, hatmilliárd fényévnyire történt. A belőle érkező gammasugárzás energiája még a kezdeti robbanás után is 100 és 440 milliárd elektronvolt között volt észlelhető.
    

"Meglepő módon a H.E.S.S. teleszkóp több mint tíz órával azután, hogy a robbanást a műholdak először jelezték, a robbanás irányából 119 gammamennyiség-többletet észlelt" - mondta el Stefan Ohm, a H.E.S.S. kutatócsoport vezetője a DESY-ben. Konstancja Satalecka, a DESY kutatója szerint az is kiderült, hogy eddig a kiáramló energia felét nem észlelték.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com