Elszíneződéssel védekezik a ragadozók ellen egy édesvízi csigafaj
Bőrének elszíneződésével védekezik a ragadozók és az ibolyántúli sugárzás ellen egy Európa-szerte elterjedt édesvízi csigafaj - állapították meg a szakemberek, akik eredményeiket a Biology Letters című folyóiratban közölték.
A kevesebb mint 0,8 centiméter hosszú balti mocsárcsiga (Radix balthica) egyedei különböző bőrmintázatokkal rendelkeznek áttetsző sárga héjuk alatt: bőrük sötét foltokkal tarkított vagy egységesebb sötét mintázat borítja. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a csigák eltérő bőrszíne genetikailag meghatározott és nem változik az állatok életében. A Svédországban működő Lundi Egyetem szakembereinek új vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a ragadozók jelenléte és a Nap káros UV-sugárzásának erőssége befolyásolja a csigák színét.
"A korábbi tanulmányok ezeknek a mintáknak az alapján próbálták megkülönböztetni a populációkat, de mi arra jutottunk, hogy az ugyanazon tavacskában élő csigák is rendkívül eltérő mintázatúak lehetnek" - magyarázta a vizsgálatban részt vevő Johan Ahlgren, hozzátéve, hogy a csigák mindegyike képes produkálni ezeket a különböző elszíneződéseket.
A változó környezeti feltételekre adott adaptív válasz az élőlények túlélését és fennmaradását segíti és számos növényre, állatra jellemző. Ezt a tulajdonságot már a balti mocsárcsigánál is kimutatták a héjának alakját illetően, ám a pigmentáció változtathatóságát csak most fedezték fel a fajnál - adta hírül a LiveScience című amerikai tudományos portál.
Annak kiderítésére, hogy a különböző környezeti ingerek miként befolyásolják az állatok bőrének mintázatát, a kutatók véletlenszerűen kiválasztott újszülött csigákat tettek ki ragadozó halak vegyi nyomainak, UV-sugárzásnak, egyszerre mindkét tényezőnek, míg a kontrollcsoport egyedeinek semmilyen környezeti stresszel nem kellett szembenézniük.
A csigák nyolc hétig éltek az adott környezeti feltételek mellett, majd a kutatók megvizsgálták a pigmentációjukat. Az eredmények szerint a ragadozók vegyi nyomainak hatására az állatok foltos mintát vettek fel, amely remek álcaként szolgál a kavicsos tómederben, míg az ultraibolya-sugárzásnak kitett társaik - akár stresszelték őket a ragadozók vegyi nyomaival, akár nem - sötétebb, kevésbé mintás bőrt öltöttek, amely valószínűleg megvédi őket a sugárzás káros hatásaitól.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az UV-sugárzás elleni védekezés elsőbbséget élvez a ragadozók elleni elrejtőzéssel szemben. Azt, hogy a csigák életük során többször is megváltoztatják-e a színüket, egyelőre nem tudják a szakemberek, de reményeik szerint a jövőbeli kutatások segítenek választ adni a kérdésre.
(http://www.livescience.com/39721-snail-spots-fool-predators.html)
MTI
A kevesebb mint 0,8 centiméter hosszú balti mocsárcsiga (Radix balthica) egyedei különböző bőrmintázatokkal rendelkeznek áttetsző sárga héjuk alatt: bőrük sötét foltokkal tarkított vagy egységesebb sötét mintázat borítja. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a csigák eltérő bőrszíne genetikailag meghatározott és nem változik az állatok életében.
"A korábbi tanulmányok ezeknek a mintáknak az alapján próbálták megkülönböztetni a populációkat, de mi arra jutottunk, hogy az ugyanazon tavacskában élő csigák is rendkívül eltérő mintázatúak lehetnek" - magyarázta a vizsgálatban részt vevő Johan Ahlgren, hozzátéve, hogy a csigák mindegyike képes produkálni ezeket a különböző elszíneződéseket.
A változó környezeti feltételekre adott adaptív válasz az élőlények túlélését és fennmaradását segíti és számos növényre, állatra jellemző. Ezt a tulajdonságot már a balti mocsárcsigánál is kimutatták a héjának alakját illetően, ám a pigmentáció változtathatóságát csak most fedezték fel a fajnál - adta hírül a LiveScience című amerikai tudományos portál.
Annak kiderítésére, hogy a különböző környezeti ingerek miként befolyásolják az állatok bőrének mintázatát, a kutatók véletlenszerűen kiválasztott újszülött csigákat tettek ki ragadozó halak vegyi nyomainak, UV-sugárzásnak, egyszerre mindkét tényezőnek, míg a kontrollcsoport egyedeinek semmilyen környezeti stresszel nem kellett szembenézniük.
A csigák nyolc hétig éltek az adott környezeti feltételek mellett, majd a kutatók megvizsgálták a pigmentációjukat. Az eredmények szerint a ragadozók vegyi nyomainak hatására az állatok foltos mintát vettek fel, amely remek álcaként szolgál a kavicsos tómederben, míg az ultraibolya-sugárzásnak kitett társaik - akár stresszelték őket a ragadozók vegyi nyomaival, akár nem - sötétebb, kevésbé mintás bőrt öltöttek, amely valószínűleg megvédi őket a sugárzás káros hatásaitól.
Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az UV-sugárzás elleni védekezés elsőbbséget élvez a ragadozók elleni elrejtőzéssel szemben. Azt, hogy a csigák életük során többször is megváltoztatják-e a színüket, egyelőre nem tudják a szakemberek, de reményeik szerint a jövőbeli kutatások segítenek választ adni a kérdésre.
(http://www.livescience.com/39721-snail-spots-fool-predators.html)
MTI
Hozzászólások