Ezerhatszáz éves fazekasműhely maradványait fedezték fel Észak-Izraelben
Különleges, 1600 éves római kori fazekasműhely maradványait tárták fel a régészek Észak-Izraelben a Galilea-hegy nyugati részén - értesült a The Jerusalem Post angol nyelvű izraeli újság honlapja.
Slomi település egy új lakónegyedének építését megelőző rutinfeltáráskor bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakemberei a római korban létrehozott fazekasműhelyre.
A lelet különlegessége a szokatlan, sziklába vágott kemence, mivel a korszak eddig felszínre hozott égetőkemencéi kőből, földből és vályogból készültek.
Az agyag kiégetésére használt kemence mellett víz tárolására és az elkészült cserepek raktározására szolgáló építményeket is felleltek a több száz környékbeli középiskolás önkéntes segítségével dolgozó régészek.
Az ásatásokat vezető Joppe Gosker holland régész szerint egykor aprólékosan megtervezték a két részből álló kemencét: egyik fülkéjében tűzteret hoztak létre a fa égetésére, másik fülkéjében magas hőfokon kiégették a kerámiát.
A környéken talált cseréptöredékek tanúsága szerint kétféle edényt készítettek ezen a helyen: tároló edényeket szárazföldi szállításhoz, valamint hatalmas fogantyúkkal ellátott cserépedényeket, amelyekkel Izrael földjéről tengeren exportáltak bort és olajat.
A feltáráson jelen volt Anasztázia Sapiro geológus is, aki szerint Slominál vidékén különlegesen kedvezőek az adottságok az ősi fazekassághoz, mert az itt fellelhető mészkő egyrészt puha és könnyen formázható, másrészt elég erős az erős hőhatáshoz.
Joppe Gosker arról is tájékoztatta az újságot, hogy régészeti parkot alakítanak ki a hamarosan felépülő, új lakónegyedben, ahol a helyiek és az érdeklődők is megtekinthetik majd az egykori fazekasműhelyt.
A környéken ezen kívül feltárták már egy késő-római korból fennmaradt, nagyszabású épület maradványait a hozzá tartozó kapuval, valamint valószínűleg a bizánci időszakban épített házak romjait is.
MTI
Slomi település egy új lakónegyedének építését megelőző rutinfeltáráskor bukkantak az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakemberei a római korban létrehozott fazekasműhelyre.
A lelet különlegessége a szokatlan, sziklába vágott kemence, mivel a korszak eddig felszínre hozott égetőkemencéi kőből, földből és vályogból készültek.
Az agyag kiégetésére használt kemence mellett víz tárolására és az elkészült cserepek raktározására szolgáló építményeket is felleltek a több száz környékbeli középiskolás önkéntes segítségével dolgozó régészek.
Az ásatásokat vezető Joppe Gosker holland régész szerint egykor aprólékosan megtervezték a két részből álló kemencét: egyik fülkéjében tűzteret hoztak létre a fa égetésére, másik fülkéjében magas hőfokon kiégették a kerámiát.
A környéken talált cseréptöredékek tanúsága szerint kétféle edényt készítettek ezen a helyen: tároló edényeket szárazföldi szállításhoz, valamint hatalmas fogantyúkkal ellátott cserépedényeket, amelyekkel Izrael földjéről tengeren exportáltak bort és olajat.
A feltáráson jelen volt Anasztázia Sapiro geológus is, aki szerint Slominál vidékén különlegesen kedvezőek az adottságok az ősi fazekassághoz, mert az itt fellelhető mészkő egyrészt puha és könnyen formázható, másrészt elég erős az erős hőhatáshoz.
Joppe Gosker arról is tájékoztatta az újságot, hogy régészeti parkot alakítanak ki a hamarosan felépülő, új lakónegyedben, ahol a helyiek és az érdeklődők is megtekinthetik majd az egykori fazekasműhelyt.
A környéken ezen kívül feltárták már egy késő-római korból fennmaradt, nagyszabású épület maradványait a hozzá tartozó kapuval, valamint valószínűleg a bizánci időszakban épített házak romjait is.
MTI
Hozzászólások