Félmillió éve élt ősi ízeltlábú fosszilis maradványait fedezték fel

Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban.A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve. Az újonnan felfedezett fosszília, a Titanokorys gaines egy olyan ősi primitív ízeltlábú lehetett, amely a mintegy fél méter hosszúságot is elérhette. Ez a többi óceáni élőlényhez képest, amelyek ujjnyi nagyságúak voltak, hatalmasnak tűnik.
    

A megkövesedett maradványra a kanadai Sziklás-hegységben található Kootenay Nemzeti Parkban bukkantak rá a kutatók. A fosszíliát részletesen bemutató tanulmányuk szerdán jelent meg a Royal Society Open Science című folyóiratban.

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A lelet szerint az állati élet már évmilliókkal korábban létezhetett, mint eddig gondolták. "Az állat puszta mérete teljesen elképesztő, ez az egyik legnagyobb állat a kambrium időszakból, amelyet valaha találtak" - emelte ki a tanulmány szerzője, Jean-Bernard Caron, a Royal Ontario Museum paleontológusa.     


Leírása szerint a Titanokorys gaines különleges állat lehetett: összetett szemei voltak, ananászszelethez hasonló alakú, fogakkal bélelt szája, a feje alatt pedig tüskés karmok helyezkedtek el, amelyekkel zsákmányt fogott. Az állat testén több úszó segítette a vízben való mozgást. A rákokéhoz vagy teknősökéhez hasonló fejpáncélja, védőburka is volt.
    

"A Titanokorys gaines a radiodonták egy alcsoportjába, a hurdiidák közé tartozik, amelyeket három oldalról páncél borította hosszú fej jellemez. A fej a testhez képest olyan hosszú, hogy ezek az állatok valójában alig voltak többek úszó fejeknél" - magyarázta a tanulmány társszerzője, Joe Moysiuk, a Torontói Egyetem ökológia és evolúciós biológia doktorandusza, a Royal Ontario Museum munkatársa.
    

A kutatók még nem találtak rá magyarázatot, hogy mire szolgált a radiodonták fejpáncélja. Mivel a többi tengeri élőlényhez képest nagyok voltak, nem világos, hogy mitől védte őket a páncél. A kutatók úgy vélik, hogy a Titanokorys gaines esetében a széles, lapos páncél a tengerfenék közelében való élethez alkalmazkodott. "Ezek a rejtélyes állatok minden bizonnyal nagy hatással voltak a kambriumkori tengerfenéki ökoszisztémákra. Elülső végtagjaik, amelyek egymásra rakott gereblyéknek látszanak, nagyon hatékonyan juttathattak bármit a szájukhoz, amit apró tüskéikkel elkaptak. A hatalmas hátpáncél pedig eke módjára működhetett" - mondta Caron.
    

A Titanokorys fosszíliáját a Kootenay Nemzeti Park északi részén található Marble Canyonban találták meg, ahol korábban már számos, 508 millió évvel ezelőtti kambriumi leletet találtak. A helyszín az UNESCO Világörökség részének nyilvánított ősmaradvány-lelőhelyhez, az úgynevezett Burgess-palához tartozik. A Titanokorys fosszíliáját más leletekkel együtt decemberben egy új kiállításon láthatják a Royal Ontario Museum látogatói - olvasható a CNN honlapján.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Újabb üstököst lehet megfigyelni a tavaszi égbolton

Újabb üstököst lehet megfigyelni a tavaszi égbolton

Újabb üstököst lehet majd látni a tavaszi égen, hiszen a C/2026 A1 (MAPS) napsúroló üstökös után, a C/2025 R3 (PANSTARRS) várhatóan április elején éri el azt a fényességet, amikor már akár szabad szemmel is meg lehet pillantani.

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Strucctojáshéjat találtak régészek Izraelben egy több ezer éve gyújtott tábortűz-maradványainál

Dél-Izraelben strucctojáshéjat fedeztek fel régészek egy hétezer évvel ezelőtt gyújtott tábortűz maradványai mellett, a Negev-sivatagban - közölte az izraeli régészeti hivatal, (IAA).

Tévhitek az elménkről

Tévhitek az elménkről

Tíz pszichológiai tévedés az emberi elméről és működéséről.

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

http://ujhazak.com