Félmillió éve élt ősi ízeltlábú fosszilis maradványait fedezték fel

Félmillió évvel ezelőtt élt ősi primitív ízeltlábú megkövesedett maradványait találták meg a kanadai Kootenay Nemzeti Parkban.A radiodonták, a primitív ízeltlábúak egy csoportja, az 541 millió évvel ezelőtti kambriumi robbanás után terjedtek el széles körben, amikor hirtelen élőlények sokasága jelent meg a Földön a fosszilis maradványokból ítélve. Az újonnan felfedezett fosszília, a Titanokorys gaines egy olyan ősi primitív ízeltlábú lehetett, amely a mintegy fél méter hosszúságot is elérhette. Ez a többi óceáni élőlényhez képest, amelyek ujjnyi nagyságúak voltak, hatalmasnak tűnik.
    

A megkövesedett maradványra a kanadai Sziklás-hegységben található Kootenay Nemzeti Parkban bukkantak rá a kutatók. A fosszíliát részletesen bemutató tanulmányuk szerdán jelent meg a Royal Society Open Science című folyóiratban.

A lelet szerint az állati élet már évmilliókkal korábban létezhetett, mint eddig gondolták. "Az állat puszta mérete teljesen elképesztő, ez az egyik legnagyobb állat a kambrium időszakból, amelyet valaha találtak" - emelte ki a tanulmány szerzője, Jean-Bernard Caron, a Royal Ontario Museum paleontológusa.     


Leírása szerint a Titanokorys gaines különleges állat lehetett: összetett szemei voltak, ananászszelethez hasonló alakú, fogakkal bélelt szája, a feje alatt pedig tüskés karmok helyezkedtek el, amelyekkel zsákmányt fogott. Az állat testén több úszó segítette a vízben való mozgást. A rákokéhoz vagy teknősökéhez hasonló fejpáncélja, védőburka is volt.
    

"A Titanokorys gaines a radiodonták egy alcsoportjába, a hurdiidák közé tartozik, amelyeket három oldalról páncél borította hosszú fej jellemez. A fej a testhez képest olyan hosszú, hogy ezek az állatok valójában alig voltak többek úszó fejeknél" - magyarázta a tanulmány társszerzője, Joe Moysiuk, a Torontói Egyetem ökológia és evolúciós biológia doktorandusza, a Royal Ontario Museum munkatársa.
    

A kutatók még nem találtak rá magyarázatot, hogy mire szolgált a radiodonták fejpáncélja. Mivel a többi tengeri élőlényhez képest nagyok voltak, nem világos, hogy mitől védte őket a páncél. A kutatók úgy vélik, hogy a Titanokorys gaines esetében a széles, lapos páncél a tengerfenék közelében való élethez alkalmazkodott. "Ezek a rejtélyes állatok minden bizonnyal nagy hatással voltak a kambriumkori tengerfenéki ökoszisztémákra. Elülső végtagjaik, amelyek egymásra rakott gereblyéknek látszanak, nagyon hatékonyan juttathattak bármit a szájukhoz, amit apró tüskéikkel elkaptak. A hatalmas hátpáncél pedig eke módjára működhetett" - mondta Caron.
    

A Titanokorys fosszíliáját a Kootenay Nemzeti Park északi részén található Marble Canyonban találták meg, ahol korábban már számos, 508 millió évvel ezelőtti kambriumi leletet találtak. A helyszín az UNESCO Világörökség részének nyilvánított ősmaradvány-lelőhelyhez, az úgynevezett Burgess-palához tartozik. A Titanokorys fosszíliáját más leletekkel együtt decemberben egy új kiállításon láthatják a Royal Ontario Museum látogatói - olvasható a CNN honlapján.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com