• 18 ℃ / 33 ℃

Hangyák eszközhasználatát vizsgálták szegedi kutatók

Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát, melyet már rokon fajoknál mások is leírtak.

A Magyarországon például Veszprém és a Balaton környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához.
A szegedi kutatók laboratóriumi vizsgálatsorozatot terveztek különböző eszközök alkalmazásával, hogy a zavaró környezeti változók hatásait kizárják.



A kísérletek során a természetben előforduló anyagok mellett szivacsot is "fölkínáltak" a hangyáknak, mivel feltételezéseik szerint a jó nedvszívó képesség mellett az állatok az eszköz súlya alapján döntenek arról, mit használjanak a szállításhoz. Egy konferencián kiderült, Párizsban Patrizia d'Ettorre vezetésével egy másik Aphaenogaster fajjal már folynak hasonló vizsgálatok, így a szakemberek összekapcsolták a két kísérletsorozatot - közölte Maák István.

A kutatók arra jutottak, a hangyák külön döntenek arról, milyen eszközöket mártsanak a táplálékba, illetve onnan melyeket szállítsák tovább a fészekbe. A kísérletek során különböző mértékben felhígított mézet kínáltak fel a rovaroknak, melyek a táplálék viszkozitása alapján választottak szállítóeszközt, mégpedig azt, amelyik könnyebben kezelhető.

A természetben leggyakrabban használt homokrögök ugyanis belesüllyednek a hígabb táplálékba, ezek kiemelése komoly erőfeszítést igényel, a szivacsdarabok azonban úsznak a felszínen, így könnyebb elcipelni azokat. Maák István elmondta, a kutatások folytatódnak, szegedi kollégáival a jelenség ökológiai oldalát vizsgálja a jövőben, a francia szakemberek pedig a hangyák viselkedésére kíváncsiak elsősorban.

MTI

Hozzászólások


Különleges tárgyak, amelyeknek létezniük sem lenne szabad

Különleges tárgyak, amelyeknek létezniük sem lenne szabad

A Lycurgus kehely, az Antikythera mechanizmus és Baghdad elem is azt bizonyítja, hogy még rengeteg titkot rejt a múlt.

Drónfelvétel a föld egyik legérdekesebb vízvezetékrendszeréről

Drónfelvétel a föld egyik legérdekesebb vízvezetékrendszeréről

Tenerifén nem mindennapi látványt nyújt a Guía de Isora és Chirche települések között kiépített vízvezetékrendszer

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány.

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő partnerük 30 év alatti - ezt állapította meg egy amerikai tanulmány.

Neked van mutáns géned?

Neked van mutáns géned?

Apró lyuk a fülnél, hosszú tenyérizom, és a testünk más furcsaságai, amit az evolúciónak köszönhetünk.

Fényes piramis fog megjelenni az égen

Fényes piramis fog megjelenni az égen

Az északi égbolton lesz megfigyelhető a különleges jelenség.


Félelmetes és érdekes tények a rémálmokról

Félelmetes és érdekes tények a rémálmokról

Tizenkilenc kevésbé ismert információ a rossz álmokról.

Egyedül a kakadu képes "hangszerrel" zenélni az állatok közül

Egyedül a kakadu képes "hangszerrel" zenélni az állatok közül

Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken - állapította meg egy ausztrál kutatás.

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg.

Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

Nukleáris apokalipszis után várható borzalmak

A tudósok több teszttel és szimulációval próbálják kideríteni, hogy milyen lenne az élet, ha egyszer élesítenék a még mindig meglévő atombombákat.

http://ujhazak.com