Hangyák eszközhasználatát vizsgálták szegedi kutatók

Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj eszközhasználatát, melyet már rokon fajoknál mások is leírtak.

A Magyarországon például Veszprém és a Balaton környékén előforduló hangyák homokszemcséket, tűleveleket, levéldarabokat, fatörmeléket használnak a folyékony táplálék szállításához.
A szegedi kutatók laboratóriumi vizsgálatsorozatot terveztek különböző eszközök alkalmazásával, hogy a zavaró környezeti változók hatásait kizárják.



A kísérletek során a természetben előforduló anyagok mellett szivacsot is "fölkínáltak" a hangyáknak, mivel feltételezéseik szerint a jó nedvszívó képesség mellett az állatok az eszköz súlya alapján döntenek arról, mit használjanak a szállításhoz. Egy konferencián kiderült, Párizsban Patrizia d'Ettorre vezetésével egy másik Aphaenogaster fajjal már folynak hasonló vizsgálatok, így a szakemberek összekapcsolták a két kísérletsorozatot - közölte Maák István.

A kutatók arra jutottak, a hangyák külön döntenek arról, milyen eszközöket mártsanak a táplálékba, illetve onnan melyeket szállítsák tovább a fészekbe. A kísérletek során különböző mértékben felhígított mézet kínáltak fel a rovaroknak, melyek a táplálék viszkozitása alapján választottak szállítóeszközt, mégpedig azt, amelyik könnyebben kezelhető.

A természetben leggyakrabban használt homokrögök ugyanis belesüllyednek a hígabb táplálékba, ezek kiemelése komoly erőfeszítést igényel, a szivacsdarabok azonban úsznak a felszínen, így könnyebb elcipelni azokat. Maák István elmondta, a kutatások folytatódnak, szegedi kollégáival a jelenség ökológiai oldalát vizsgálja a jövőben, a francia szakemberek pedig a hangyák viselkedésére kíváncsiak elsősorban.

MTI

Hozzászólások

A földrengésre és a szökőárra is figyelmeztethet a NASA új műholdja

A földrengésre és a szökőárra is figyelmeztethet a NASA új műholdja

A kutatók nagyon bíznak a Gold nevű eszközben, aminek összetett feladatot kell ellátnia.

A tudománytagadás mozgatórugói

A tudománytagadás mozgatórugói

A kutatók szerint a műveltségnek és az intelligenciának nincs köze tudománnyal szembeni szkepticizmus kialakulásához.

Észak-Európa megoldatlan rejtélyei

Észak-Európa megoldatlan rejtélyei

Gyilkosságokra, eltűnésekre, ősi képződményekre se találják a válaszokat északon.

500 év után derült ki, hogy mibe haltak ki az aztékok

500 év után derült ki, hogy mibe haltak ki az aztékok

A kutatóknak egy újfajta DNS-vizsgálattal sikerült azonosítaniuk azt a kórokozót, ami 15 millió azték halálát okozhatta.

10 rejtélyes rézlelet

10 rejtélyes rézlelet

Néha a modern technika is kevés a több ezeréves titkok megfejtéséhez.

Szenzációs felfedezés: megvan a negyedik térbeli dimenzió!

Szenzációs felfedezés: megvan a negyedik térbeli dimenzió!

A tudományos világban és a mindennapi életben is hatalmas áttörést jelenthet az új felfedezés.

2017 leghaszontalanabb tudományos kísérletei

2017 leghaszontalanabb tudományos kísérletei

Celebeket felismerő birka, a macskák halmazállapota, de a fókaürüléket fogyasztó sirályok célzóképessége is felesleges kutatásnak tűnik.

Ezekre a kutatókra kell odafigyelni 2018-ban!

Ezekre a kutatókra kell odafigyelni 2018-ban!

Hat tudós, aki az orvostudomány, az oktatás és a mesterséges intelligencia termén alkothat nagyot.

Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy mennyire könnyű manipulálni az embereket

Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy mennyire könnyű manipulálni az embereket

Tíz kísérlet, ami segít jobban megismerni az emberi természetet, a társadalom működését és önmagadat.

Nobel-díjasok, akik nem végezték el a középiskolát

Nobel-díjasok, akik nem végezték el a középiskolát

Tíz személy, aki úgy alkotott maradandót, hogy kimaradt az iskolából.

http://ujhazak.com