Hatalmas kanyont fedeztek fel Grönland jege alatt

A világ egyik legnagyobb kanyonját fedezte fel a Grönlandot borító jégpáncél alatt nemzetközi kutatók egy csoportja. A 800 kilométer hosszú, helyenként 800 méter mély árkot óriási folyó vájta ki több mint négymillió évvel ezelőtt.

_69538036_69538031

Véletlenül bukkantak rá tudósok, miközben egy klímaváltozást vizsgáló kutatócsoport Grönland alapkőzetét térképezte fel radar segítségével. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szerint az eddig ismeretlen, sosem látott, gigászi völgy felbukkanása igen meglepő fejlemény - tudósított a BBC hírszolgálata a Science című tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmányról.

A rejtett völgy hosszabb, mint a Colorado-folyó Grand Canyonja Arizonában. A kanyon Grönland központjától kígyózik a sziget északi partjai felé, és mielőtt a jégtakaró elborította volna, hatalmas folyam hömpölyöghetett keresztül rajta az Atlanti-óceán felé.

Ma a hajdani medret és a völgyet a jég tölti ki.

A helyenként három kilométer vastag páncél súlya akkora, hogy a sziget közepe folyamatosan süllyed miatta: a terület korábban körülbelül 500 méteres tengerszint feletti magassága mára 200 méterrel került a tengerszint alá.

A kanyon továbbra is mélyül. Olvadó vize a völgy északi végén, a tengerszint alatt csörgedezik az óceán felé. Szakértők szerint a kanyonnak fontos szerepe van a jégréteg alatt, az alapkőzet közelében olvadó víz tengerbe szállításában.

A felfedezést az egyik legnagyobb tudományos rejtvény megfejtésén dolgozó kutatók tették. Azt vizsgálják, mennyivel fogja Grönland jégtakarója megemelni a tengerek szintjét, ha az előrejelzéseknek megfelelően, az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése miatt az Északi-sarkvidék hőmérséklete tovább emelkedik.

A választ radarral keresik, mely az alapkőzetről visszaérkező jeleket rögzíti, a rádióhullámok ugyanis bizonyos frekvencián áthatolnak a jégpáncélon. A főként amerikai, brit és német tudósok évtizedeteken át gyűjtött adatait elemző kutatókat lenyűgözte, hogy hirtelen addig ismeretlen kanyonba botlottak.

A tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem kutatója, Jonathan Bamber elmondta, az okostelefonon pillanatok alatt elérhető műholdfelvételek azt sugallják, a Földet tökéletesen feltérképezték, mégis annyi minden lehet még, ami felfedezésre vár. "Mindannyiunkat lázba hozta a titokzatos kanyon, ilyen léptékű felfedezésre az életben egyszer van esélyünk" - tette hozzá.

"A grönlandi és a déli-sarkköri jégtakaró rengeteg titkot rejt, mégis nagy meglepetés ennek a hatalmas kanyonnak a léte. A sziget méreteihez képet elképesztő a völgy nagysága. Óriási munka lesz a jégbe fagyás előtti állapotát feltárni" - kommentálta a tudományos szenzációt David Vaughan, a BAS kutatója.

Vaughan szerint százezer éve, az utolsó interglaciális, azaz jégkorszakok közti felmelegedés idején a kanyon részben kibukkanhatott a fagyos páncél alól, tehát valószínű, hogy sokféle baktérium bújhatott meg a mélyén - ám hogy mennyire lehet hozzáférni, az már más kérdés.

A mély völgyszakadékot emberi szem nem láthatta, hiszen négymillió éve a homo sapiens még nem létezett. A tudósok azt remélik, a nagy kanyon sosem lesz turistalátványosság, ugyanis ha Grönland jege tökéletesen elolvad, az a Föld tengereinek szintjét hét méterrel is megemelheti, és városok sokaságát árasztaná el.

(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-23866810)

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com