Idősebb a Willendorfi Vénusz, mint azt korábban hitték

A legújabb kutatások szerint csaknem 4500 évvel idősebb a Willendorfi Vénusz, mint korábban hitték. A szobor szeptember 30-tól kiemelt helyen lesz látható a bécsi Természettudományi Múzeumban.

Philip Nigsta, a cambridge-i egyetem kutatója, valamint Bence Viola, a Bécsi Egyetem és a Lipcsei Antropológiai Intézet munkatársa a szobor mélyedései közé beékelődött csigaházak vizsgálatával állapította meg, hogy az 1908-ban Wachau vidékén megtalált Vénusz-szobor valójában 29 500 éves.

11

A múzeum őskort bemutató termeinek átalakítása során a 11,1 centiméter nagyságú Willendorfi Vénusz, amelyet az intézmény igazgatója, Christian Köberl a múzeum Mona Lisájának nevezett, mostantól saját vitrinben látható. Arra törekedtek, hogy kiemeljék a szobrocska "különleges auráját", és hogy a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának számító prehisztorikus alkotásról lehetőleg semmi se terelhesse el a figyelmet.

A terem közepén álló speciális tárló világítását úgy oldották meg, hogy úgy tűnjön, mintha a Willendorfi Vénusz szabadon lebegne.

Ugyanebben a helyiség állítják majd ki egy másik híres ausztriai lelet, a Galgenbergi Vénusz eredetijét, amely január végéig még egy belgiumi kiállításon szerepel. A két alkotás a múzeum legrégibb emberábrázoló szobra, így akartuk ezt a két Vénusz-szobrot kiemelni a számos őskori alkotás közül - mondta az igazgató.

A kutatók a Galgenbergi Vénuszról nemrég megállapították, hogy nagyjából 36 ezer éves lehet. A 72 milliméter magas szobrot Ausztriában, Krems város közelében találtak meg, mindössze 25 kilométerre a Willendorfi Vénusz lelőhelyétől.

Venus of Willendor 3 angles

MTI

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com