Kelet-Ázsiából származik a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba

Kelet-Ázsia lehet az eredeti hazája a kétéltűeket világszerte pusztító gombának - derült ki egy új, a londoni Imperial College vezette nemzetközi kutatásból, amelyben a Magyar Természettudományi Múzeum egyik kutatója is részt vett.A szakemberek azt már korábban megállapították, hogy a több kontinenst érintő tömeges béka-, gőte- és szalamandra-pusztulásért a Batrachochytrium dendrobatidis (Bd) nevű kitridgomba a felelős - olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében.

    
A kitridgombák világszerte elterjedtek, de mostanáig nem volt világos, hogy a kórokozó gyilkos változata honnan indult és terjedt szét. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azonban megállapították, hogy a globális kétéltűpusztulásért felelős gomba Kelet-Ázsiából származik.

A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet a határokon történő szigorú biológiai biztonsági ellenőrzések fontosságára, és felvetik, hogy akár a kedvtelésből tartott kétéltűek nemzetközi forgalmazásának teljes beszüntetésére is szükség lehet a még megmaradt sérülékeny kétéltűfajok megóvása érdekében.
    

"Már az 1990-es évek óta tudjuk, hogy számos kétéltűfaj eltűnéséért ez a gomba a felelős, de ez idáig nem tudtuk lokalizálni pontosan honnan is ered" - idézi a közlemény Vörös Juditot, a kutatás magyar résztvevőjét. A fertőzés egyedről egyedre terjed, és természetbe való kijutása katasztrofális állománypusztulást okozhat egyes fajoknál, míg más fajokat kevésbé érint. A gomba egy kitridiomikózis nevű betegséget okoz, amely az állatok bőrét támadja meg, felborítja a víz- és elektrolitegyensúlyt, és végül szívleálláshoz vezet.
   

A mostani kutatásban 38 intézmény kutatói gyűjtöttek gombamintákat a világ minden tájáról, majd azokat teljes genomszekvenálásnak vetették alá. Az eredményeket összehasonlították korábban leírt kitridgomba genomokkal, így összesen 234 mintát tudtak elemezni. Négy fő genetikai vonalat azonosítottak, amelyből három világszerte elterjedt, egy pedig kizárólag a Koreai-félszigeten őshonos fajokról került elő. Ez a koreai gombavonal genetikailag rendkívül változatos, és valószínűleg ez az őse az összes többi genetikai vonalnak.
    

Noha a kutatók korábban úgy vélték, hogy a globális kétéltűpusztulást okozó gombaváltozat több ezer éve alakult ki, a genomelemzés kimutatta, hogy ez nagyjából 50-120 éve történhetett, ami egybeesik a kétéltűek nemzetközi kereskedelmének felvirágzásával. A tanulmányban a kutatócsoport megemlít egy másik kétéltűekre veszélyes kórokozót, a szalamandraevő kitridgombát (Batrachochytrium salamandrivorans), amely szintén Ázsiából származik, és az európai szalamandra-állományok pusztulását okozza.
    

A londoni Imperial College kutatója, Matthew Fisher szerint a tanulmányuk üzenete nem csak az, hogy a gyilkos gomba Kelet-Ázsiából származik, hanem, hogy ezzel a világ kitridgomba-változatosságának csak egy apró részét tárták fel. Mint hangsúlyozta: "amíg a fertőzött kétéltűek nemzetközi kereskedelme fennáll, folyamatos veszélynek tesszük ki a Földön élő kétéltűeket".
    

Vörös Judit a Bakony-hegységben gyűjtött mintákkal járult hozzá a kórokozó globális terjedésének feltárásához. Egy, az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával megvalósult pályázat keretében a múzeum kutatója és munkatársai felmérték a gomba hazai előfordulását és megállapították, hogy az az ország minden régiójában jelen van a kétéltűek bőrén, de egyelőre nem okoz állománycsökkenést.
   

A magyarországi kétéltűek bőrén talált gomba az egyik széles elterjedésű, és rendkívül virulens változathoz tartozik. A szakemberek szerint éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani a magyarországi állományokra, az itt élő 18 kétéltűfaj pusztulásának megakadályozása érdekében.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

http://ujhazak.com