Kiszámolták hány ember élt eddig a földön

Sokakban felvetődik a kérdés, hogy mennyi ember élhetett eddig a földön.


7 milliárd emberA washingtoni Population Reference Bureau kiszámolta, hogy mennyien éltek eddig a bolygónkon.

Az adatok nagyon nagyot is csalhatnak, hiszen rengeteg feltevésen alapulnak. Attól a pillanattól lehet nagyjából jó adatokat kapni mindenhonnan, amikor elkezdtek adót beszedni az emberektől.

Ezenkívül számolni kellett a népszaporulat változásával, a születési ráták jelentős csökkenésével.

Napjainkban ezer lakosra számítva évente 23 gyermek születik, de több száz vagy ezer évvel ezelőtt sokkal magasabbnak kellett lennie a hányadnak, mert a betegségekben sokan elhaláloztak és azt saccolják, hogy akár 80 ember is jutott 1000 lakosonként évente.

A középkorban az átlagéletkor 12 év lehetett!

Sajnos a megszületett emberek többsége soha nem élte meg a felnőttkort. Ezáltal a szaporodás akadályozva volt. Ezért a felnőtt lakosság körében hatalmas mennyiségű gyermekáldás volt.

A kutatók szerint a földön eddig 107 milliárd ember élhetett összesen. Ez azt jelenti, hogy a most élő emberekre összesen 15 elhunyt jutna.

Wendy Baldwin, a hivatal egyik kutatója emlékeztetett arra, Arthur C. Clarke klasszikusnak számító science-fiction művében, a 2001: Űrodüsszeiában azt írja, hogy minden élő ember mögött 15 szellem áll. Ez azt bizonyítja, hogy Clarke nem számolt rosszul.

De megcáfolták ezt is, hiszen Clarke 1968-ban állította, hogy 15 halott jut egy élőre, de akkor még 4 milliárd alatt volt az emberiség, tehát 29 halott juthatott akkor egy élő emberre.

A hivatal becslése szerint egyébként 2 ezer éve 300 millió fős volt az emberiség, 1200 táján 450 milliós, 1650-re érte el a félmilliárdot. 1850-re 1 milliárd 265 millió főből állt, 1900-ban 1,656 milliárdból, de 1950-re már átlépte a 2,5 milliárdot.

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com