Körvonalazódnak a gyulai Szigeterőd-projekt régészeti alapjai
Két éve folynak régészeti feltárások a gyulai vár környékén, ezek révén egyre több információ ismert a Szigeterőd-projekt majdani kivitelezéséhez.
A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti. A gyulai vár környéke, de nem csupán a téglavár környezete, hanem a 16. század hatvanas éveire kialakult teljes palánkvár, az úgynevezett szigeterődítés területe is különleges helyzetben lévő történeti emlékhely. A terület nagy része ugyanis beépítetlen maradt, ezáltal a földben lévő tárgyi emlékek megmaradtak, kutathatóvá, bemutathatóvá váltak - mondta az MTI-nek Liska András régész.
A feltárások révén ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése; és arra is fény derült, hogy pontosan milyenek is voltak a bástyák.
Magyarországon számos palánkvár ismert, de egyetlen erődítmény kutatásával sem értek el hasonló szintre - közölte Liska András. A feltárás során a régész és csapata több érdekes leletanyagra is bukkant a török kori rétegekben. Az 1566-os ostromot követő, összesen 129 évig tartó török uralom kézzel fogható emlékei adják a leletanyag jelentős részét - mondta.
Kiemelte: a legnagyobb és leglátványosabb lelet egy a 17. század elejéről származó, török kori talpas tál, ekkora méretű edényt ritkán találni, ez kiegészíthető, teljes egészében restaurálható és a későbbiekben a megújuló várkiállításon bemutatható lesz - beszélt a részletekről. Találtak egy a török korból származó pénzérmét is, amelyet III. Zsigmond lengyel király uralkodása idején, 1611-ben vertek, ez váltópénzként kerülhetett a huszárvár területére. A mai rendezvénytér akkoriban a mindennapi élet színtere volt, számos bolt volt ott, ahol használhatták a pénzt - magyarázta.
Liska András a legérdekesebb leletnek egy sárga színű, ólommázas cseréppipát tart. A törökök által használt és vélhetően oszmánok által készített eszköz "párja" az egri várból került elő, így feltételezhető, hogy mindkét erőd számára ugyanaz a műhely készíthette a pipákat. Görgényi Ernő polgármester az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzat jelentős forrásokat biztosít a feltárásokra, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti.
Mint fogalmazott: a Szigeterőd-program esetében rendkívül komplex, történelmileg hiteles beruházásról van szó, így a tervezés folyamata is több évet vehet igénybe. A Szigeterőd-projektről szólva kifejtette, hogy jelenleg is zajlik a program előkészítésének vízügyi tervezése, a dokumentáció hamarosan készen áll az elvi engedélyezésre. A mederkontúr megtervezéséhez elengedhetetlen a régészeti feltárás, "a mérnököknek tudniuk kell, hogy pontosan hol helyezkedett el a palánkfal". Ezzel párhuzamosan folyamatban van az új uszoda tervpályázati kiírása is.
A jelenlegi 50 méteres medence részben a Szigeterőd-program medrében fekszik. A projekt megvalósításának első lépése az új uszoda megépítése lesz - mondta a városvezető.
MTI
A Szigeterőd-projekt a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti. A gyulai vár környéke, de nem csupán a téglavár környezete, hanem a 16. század hatvanas éveire kialakult teljes palánkvár, az úgynevezett szigeterődítés területe is különleges helyzetben lévő történeti emlékhely. A terület nagy része ugyanis beépítetlen maradt, ezáltal a földben lévő tárgyi emlékek megmaradtak, kutathatóvá, bemutathatóvá váltak - mondta az MTI-nek Liska András régész.
A feltárások révén ismertté vált a palánkfal kiterjedése, szerkezete, felépítése; és arra is fény derült, hogy pontosan milyenek is voltak a bástyák.
"Ma már határozottan kijelenthető, hogy meg lehet rajzolni a korabeli szigeterődítmény hiteles nyomvonalát és azt is, hogyan változott, alakult az idők folyamán" - fogalmazott.
Magyarországon számos palánkvár ismert, de egyetlen erődítmény kutatásával sem értek el hasonló szintre - közölte Liska András. A feltárás során a régész és csapata több érdekes leletanyagra is bukkant a török kori rétegekben. Az 1566-os ostromot követő, összesen 129 évig tartó török uralom kézzel fogható emlékei adják a leletanyag jelentős részét - mondta.
Kiemelte: a legnagyobb és leglátványosabb lelet egy a 17. század elejéről származó, török kori talpas tál, ekkora méretű edényt ritkán találni, ez kiegészíthető, teljes egészében restaurálható és a későbbiekben a megújuló várkiállításon bemutatható lesz - beszélt a részletekről. Találtak egy a török korból származó pénzérmét is, amelyet III. Zsigmond lengyel király uralkodása idején, 1611-ben vertek, ez váltópénzként kerülhetett a huszárvár területére. A mai rendezvénytér akkoriban a mindennapi élet színtere volt, számos bolt volt ott, ahol használhatták a pénzt - magyarázta.
Liska András a legérdekesebb leletnek egy sárga színű, ólommázas cseréppipát tart. A törökök által használt és vélhetően oszmánok által készített eszköz "párja" az egri várból került elő, így feltételezhető, hogy mindkét erőd számára ugyanaz a műhely készíthette a pipákat. Görgényi Ernő polgármester az MTI-nek elmondta, hogy az önkormányzat jelentős forrásokat biztosít a feltárásokra, egy-egy ásatás költsége akár a több tíz millió forintot is elérheti.
Mint fogalmazott: a Szigeterőd-program esetében rendkívül komplex, történelmileg hiteles beruházásról van szó, így a tervezés folyamata is több évet vehet igénybe. A Szigeterőd-projektről szólva kifejtette, hogy jelenleg is zajlik a program előkészítésének vízügyi tervezése, a dokumentáció hamarosan készen áll az elvi engedélyezésre. A mederkontúr megtervezéséhez elengedhetetlen a régészeti feltárás, "a mérnököknek tudniuk kell, hogy pontosan hol helyezkedett el a palánkfal". Ezzel párhuzamosan folyamatban van az új uszoda tervpályázati kiírása is.
A jelenlegi 50 méteres medence részben a Szigeterőd-program medrében fekszik. A projekt megvalósításának első lépése az új uszoda megépítése lesz - mondta a városvezető.
MTI
Hozzászólások