Középkori földrengés megváltoztatta a Pó folyását

Egy középkori földrengés megváltoztatta a Pó folyását, északra tolva Itália leghosszabb folyóját - erre a következtetésre jutottak a trieszti Nemzeti Oceanográfiai és Kísérleti Geofizikai Intézet kutatói.

Fontos megismerni a múltbéli földrengéseket, hiszen a valamikori szeizmikus aktivitás alapján következtetni lehet egy-egy régió jelenkori veszélyeztetettségére - olvasható a trieszti intézet honlapján, valamint a LiveScience hírportálon.

po-river-painting

Livio Sirovich és Franco Pettenati geofizikusok Ferrara környékének geológiai múltját kutatták, azt a térséget, amelyet 2012 májusában két nagy erejű földrengés sújtott.

Számításaik szerint az elmúlt 2800 év során a földrengések miatt a Pó több "lépésben" 20 kilométerre "vándorolt" észak felé Guastella és Ficarolo települések közötti területen. A legjelentősebb változásokat az 5,8-as erősségű földrengés idézte elő, amely 1570 novemberében rázta meg Észak-Itáliát, majd a térségben 1571 februárjáig kétezernél több utórezgést regisztráltak.

A természeti csapást különösen Ferrara szenvedte meg, amelynek a felét lerombolta a földrengés. A pusztítások nyomán dolgozta ki Pirro Ligorio 16. századi olasz építész az első földrengésbiztos épületek terveit.

Livio Sirovich és Franco Pettenati a korabeli feljegyzések sokaságát áttanulmányozva rekonstruálta a 16. századi földrengés részleteit, majd az összegyűjtött adatokat komputeres modellezéssel egészítették ki. Számításaik szerint az 1570-es földrengés következtében 10-15 centiméterrel emelkedett meg a folyó jobb partja, a Pó deltája pedig 40 kilométerre északra, a jelenlegi helyére "költözött".

A geofizikusok meghatározták a földrengést generáló törésvonal pontos helyét is. A geológiai képződmény Ferrarától 14 kilométerre északkeletre húzódik, egy úgynevezett vakvetőről, azaz olyan törésről van szó, amelyet üledékrétegek borítanak, így a felszínen nincs látható nyoma.

Korábban azt feltételezték, hogy mind a középkori, mind a három évvel ezelőtti pusztító földrengésnek egy és ugyanaz volt a kiindulópontja, az olasz geofizikusok viszont bebizonyították, hogy 2012-ben a lökéshullámoknak egy másik törésvonal volt a forrása.

A kutatásról az Amerikai Geofizikai Szövetség folyóiratában, a Journal of Geophysical Research című szaklapban jelent meg tanulmány.
http://www.ogs.trieste.it/en/content/course-po-river-changed-after-earthquake-ferrara-1570
http://www.livescience.com/51862-medieval-earthquake-moved-po-river.html

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com