Középkori földrengés megváltoztatta a Pó folyását

Egy középkori földrengés megváltoztatta a Pó folyását, északra tolva Itália leghosszabb folyóját - erre a következtetésre jutottak a trieszti Nemzeti Oceanográfiai és Kísérleti Geofizikai Intézet kutatói.

Fontos megismerni a múltbéli földrengéseket, hiszen a valamikori szeizmikus aktivitás alapján következtetni lehet egy-egy régió jelenkori veszélyeztetettségére - olvasható a trieszti intézet honlapján, valamint a LiveScience hírportálon.

po-river-painting

Livio Sirovich és Franco Pettenati geofizikusok Ferrara környékének geológiai múltját kutatták, azt a térséget, amelyet 2012 májusában két nagy erejű földrengés sújtott.

Számításaik szerint az elmúlt 2800 év során a földrengések miatt a Pó több "lépésben" 20 kilométerre "vándorolt" észak felé Guastella és Ficarolo települések közötti területen. A legjelentősebb változásokat az 5,8-as erősségű földrengés idézte elő, amely 1570 novemberében rázta meg Észak-Itáliát, majd a térségben 1571 februárjáig kétezernél több utórezgést regisztráltak.

A természeti csapást különösen Ferrara szenvedte meg, amelynek a felét lerombolta a földrengés. A pusztítások nyomán dolgozta ki Pirro Ligorio 16. századi olasz építész az első földrengésbiztos épületek terveit.

Livio Sirovich és Franco Pettenati a korabeli feljegyzések sokaságát áttanulmányozva rekonstruálta a 16. századi földrengés részleteit, majd az összegyűjtött adatokat komputeres modellezéssel egészítették ki. Számításaik szerint az 1570-es földrengés következtében 10-15 centiméterrel emelkedett meg a folyó jobb partja, a Pó deltája pedig 40 kilométerre északra, a jelenlegi helyére "költözött".

A geofizikusok meghatározták a földrengést generáló törésvonal pontos helyét is. A geológiai képződmény Ferrarától 14 kilométerre északkeletre húzódik, egy úgynevezett vakvetőről, azaz olyan törésről van szó, amelyet üledékrétegek borítanak, így a felszínen nincs látható nyoma.

Korábban azt feltételezték, hogy mind a középkori, mind a három évvel ezelőtti pusztító földrengésnek egy és ugyanaz volt a kiindulópontja, az olasz geofizikusok viszont bebizonyították, hogy 2012-ben a lökéshullámoknak egy másik törésvonal volt a forrása.

A kutatásról az Amerikai Geofizikai Szövetség folyóiratában, a Journal of Geophysical Research című szaklapban jelent meg tanulmány.
http://www.ogs.trieste.it/en/content/course-po-river-changed-after-earthquake-ferrara-1570
http://www.livescience.com/51862-medieval-earthquake-moved-po-river.html

MTI

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com