Közzétették az MTA idei díjazottjainak névsorát

Bejelentették a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) díjazottjait hétfőn, az Akadémiai Aranyérmet idén Keviczky László, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatóprofesszora kapta, és tizennyolc kutató részesült további akadémiai kitüntetésben.A hagyományok szerint az MTA közgyűlésének első napján adták volna át az akadémiai díjakat és elismeréseket, erre azonban a járványhelyzet miatt nem kerülhetett sor, így a díjazottak nevét a köztestület 192. közgyűlésének tervezett időpontjában, május 4-én, az Akadémia honlapján tették közzé.

    
Az Akadémiai Aranyérmet Keviczky Lászlónak az irányításelmélet és alkalmazásai terén, valamint az ipari folyamatok és rendszerek automatizálásában elért eredményeiért, a hazai rendszer- és irányításelméleti kutatási kultúra kialakításáért, nemzetközi tudományos életbe való integrálásáért, iskolateremtő munkájáért adományozta az Elnökség.
    

Akadémiai Díjban részesült Bányai Krisztián, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet Lendület Kutatócsoportjának vezetője, a kölyök- és fiatal állatok gyakori enterális megbetegedéseit okozó rotavírusok új típusainak felfedezéséért, e vírusok teljes genomjának molekuláris jellemzéséért és az általuk okozott humánmegbetegedések elleni, új típusú vakcinák biztonságosabb és hatékonyabb voltának igazolásáért, valamint az állatok és emberek megbetegedéseit előidéző további fontos kórokozók genomi epidemiológiai vizsgálatának hazai elindításáért.
    

Buczolich Zoltán, az ELTE TTK egyetemi tanára a valós analízis, ergodelmélet és dinamikus rendszerek terén elért, nemzetközi szinten is kiemelkedő eredményei, hosszú évek óta nyitott problémák megoldása és kiváló oktatási tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben.

Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem professzora, rektorhelyettese a magyar pártrendszer fejlődésének és alakulásának elemzéseiért, a választói viselkedés és a pártfejlődés általános és módszertani kérdéseinek vizsgálatáért, publikációiért, valamint a hazai és nemzetközi tudományt összekötő szálak megerősítéséért tett erőfeszítéseiért kapta az Akadémiai Díjat.
   

Kilár Ferencet, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanárát, a bioanalitika, illetve az elválasztástudomány területén  kiemelkedő tudományos munkájáért, a kapilláris elektroforézis nemzetközi és hazai bevezetése és alkalmazása alapjainak megteremtéséért, valamint oktatómunkájáért ismerték el a díjjal. Németh T. Enikő, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára Implicit Subject and Direct Object Arguments in Hungarian Language Use. Grammar and Pragmatics című könyve, valamint a magyar nyelvleírás és a pragmatikaelmélet számára fontos eredményei elismeréseként részesült a kitüntetésben.
    

Neumann Tibor, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa Ernuszt Zsigmond királyi kincstartó 1494-1495. évi számadásainak kritikai kiadásban történő közzétételéért kapta az elismerést. Pataricza András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyetemi tanára többek közt a kritikus informatikai infrastruktúrák és a kiberfizikai rendszerek elméleti megalapozását, tervezését és fejlesztését célzó munkásságáért, a hibatűrés terén iskolateremtő tudományos tevékenységéért részesült az elismerésben.
   

Szabó Dóra, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai Intézetének igazgatója a kórházi fertőzéseket okozó, multidrugrezisztens Gram-negatív baktériumok molekuláris vizsgálatában, valamint a baktériumok, illetve a rezisztenciagének terjedésében szerepet játszó tényezők tanulmányozásában kifejtett kutatómunkája elismeréseként kapta a díjat.
    

Szakmányné Hably Lilla, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék egyetemi tanára a paleobotanikai, paleobiológiai, ősföldrajzi és őskörnyezeti kutatások terén elért tudományos eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért és tudományos közéleti munkájáért részesült az elismerésben. Tóthmérész Béla, a Debreceni Egyetem TTK tanszékvezetője, az ökológia teljes spektrumát, a természetvédelmi, botanikai, zoológiai, hidrobiológiai és környezetstatisztikai vonatkozásokat is átfogó  munkásságáért, a biodiverzitás szerveződésének, fenntartásának és helyreállításának elméleti és gyakorlati problémáival foglalkozó kutatásaiért részesült a kitüntetésben.
    

Megosztott Akadémiai Díjban részesült Bajnok Zoltán, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója és Takács Gábor, a BME egyetemi tanára az alacsony dimenziós kvantummező-elméletek megoldásai terén elért munkájuk, valamint a tudományos közéletben végzett tevékenységük elismeréseként. Az Akadémiai Újságíró Díjat idén Albert Valériának, az Élet és Tudomány rovatszerkesztőjének ítélték oda. Wahrmann Mór-érmet adományoztak Karsai Bélának, a Karsai Holding Zrt. tulajdonosának, a Bolyai János alkotói díj alapítójának.
    

A külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat Kuti Gyulának, az University of California San Diego tanárának adományozták a modern magyar részecskefizikai kutatások elindításában játszott kiemelkedő szerepéért, több hazai kutatógeneráció kineveléséért és a kvantumtérelméleti kutatások élvonalában végzett kimagasló munkájáért.
    

A QP Akadémiai Kiválóság díjban részesült Gyimesi Máté, az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézet tudományos főmunkatársa, az Optopharma Kft. kutatási igazgatója, Pósa Mihály, az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Kar egyetemi tanára és Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem docense. Az elismeréseket a kitüntetettek az Akadémia következő, személyes részvétel mellett zajló közgyűlésén vehetik majd át.
    

Az MTA hétfőn azt is közölte: az Elnökség április 28-án megtartott online ülésén megerősítette, hogy az MTA online közgyűlésére legkorábban június végén kerülhet majd sor.


(Forrás: MTI)