Krokodiltámadás áldozata lehetett az Erdélyben talált pteroszaurusz

pteroszauruszVélhetően krokodiltámadás áldozata lett 68 millió évvel ezelőtt az a repülő őshüllő, melynek maradványait a Sebes folyó medrében, Lámkerék (Lancram) közelében találták meg - mondta el szerda este egy kolozsvári sajtótájékoztatón Vremir Mátyás kolozsvári paleontológus-geológus, a lelet megtalálója.


Vremir Mátyás az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) székházában mutatta meg a sajtónak azokat a csontdarabokat, amelyek alapján a brit Southamptoni Egyetem és a Rio de Janeiró-i Nemzeti Múzeum szakembereivel közösen az új pteroszauruszfajt bemutató tudományos dolgozatot írta.
Az Eurazhdarcho langendorfensis nevű új fajról a PLoS One című tudományos folyóiratban számoltak be január 30-án a kutatók. A most felfedezett faj nevét az ezzel rokonítható faj, az ázsiai azhdarcho nevéből és a lelet helyszínéből (a szászok által alapított Lámkerék német neve Langendorf) rakták össze a kutatók. A kutató szerint a repülő őshüllő a szárnyainak háromméteres fesztávolsága ellenére tízkilósnál könnyebb lehetett és feltehetőleg mindenevő volt.

Vremir Mátyás elmondta, a Sebes folyó üledékében dinoszauruszok, teknősök és kisemlősök maradványait találták meg ugyanebből a korból. A csontokon látható harapásnyomok alapján valószínűsítette, hogy valamennyi állat krokodilok marcangolásának esett áldozatául. Csontjaik pedig azért maradtak meg, mert röviddel az elpusztulásuk után az üledékbe kerültek.
Ugyanezen a helyen találták meg a két évvel ezelőtt bemutatott Balaur bondoc (zömök sárkány) maradványait is, melyeket szintén az EME-nél őriznek. Vremir Mátyás szerint várható, hogy ugyanebből a leletanyagból további felfedezéseket jelentenek be az elkövetkező években. A most bemutatott őshüllő csontjainak a preparálása, az új faj tudományos leírása közel négy évig tartott.
Sipos Gábor, az EME elnöke az MTI-nek elmondta, az ilyen felfedezések azt tudatosíthatják, hogy az erdélyi magyar tudományos akadémia szerepét betöltő Erdélyi Múzeum Egyesületben nemcsak történészek, nyelvészek végeznek tudományos munkát, a természettudományi szakosztály munkája hasonlóan fontos és színvonalas.

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com